Ketogén diéta lehetséges hatásai az immunrendszerre

ketogén diéta összetevői

A ketogén diétát eredetileg nehezen kezelhető epilepszia kezelésére fejlesztették ki. Jellemzője a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú, illetve megfelelő fehérjetartalmú étkezés.

Kiegyensúlyozott étkezés mellett a szervezet az energiaigényét gyakorlatilag kizárólag szénhidrátokból fedezi, a zsírok lebontásából sokkal kevésbé. A ketogén diéta ezt változtatja meg azáltal, hogy olyan kevés a bevitt szénhidrát, hogy a szervezet a működéséhez szükséges energiát ezekből nem képes fedezni. A máj szénhidrátok hiányában, a bevitt zsírokat zsírsavakká és ketontestekké alakítja, amelyekből aztán a sejtek energiát tudnak nyerni. A ketontestek az agyba is bejutnak, ahol csökkenthetik az epilepsziás görcsök előfordulását.

Hozzá kell tenni, hogy hasonló folyamat játszódik le nem kezelt egyes típusú cukorbetegekben, ahol a szervezet az inzulin hiánya miatt nem képes a cukrokat (leggyakrabban glükózt) hasznosítani, és szintén ketontestek keletkeznek. Ez viszont hosszabb távon, inzulin nélkül, úgynevezett ketoacidózishoz vezet, és az agyba bejutó ketontestek eszméletvesztéshez, kómához, sőt halálhoz is vezethetnek. Hasonló folyamat játszódhat le alkoholfüggők szervezetében is.

Amerikai kutatók azt vizsgálták egereken, hogy a ketogén diéta hogyan befolyásolja az egerek immunrendszerét és az influenza elleni védettségét.

Az egereket két csoportra osztották, az egyik csoport magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú ketogén diétát, a másik a szokásos egértápot kapta 1 héten keresztül. Az egereket egy hét után megfertőzték influenza A vírussal. A szokásos tápon tartott egerek elpusztultak, míg a ketogén diétán tartott egerek többsége életben maradt. Amikor megvizsgálták az egerek tüdejét kiderült, hogy a ketogén diéta egy speciális immunsejt (ún. γδT sejtek) felszaporodását váltotta ki a tüdőben, illetve a tüdő védelmében fontos szerepet játszó mukusz termelése is megnőtt, amely csapdába tudja ejteni a vírusokat. A kutatókat több szempontból is meglepte az eredmény, egyrészt korábban a γδT sejtek antivirális szerepe nem volt ismert, másrészt a ketogén diéta influenza elleni védelmet erősítő hatása sem volt köztudott.

A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az immunrendszer változását a ketogén diétához történő adaptálódás okozta, nem maguk a ketontestek, hiszen nem értek el ilyen hatást, amikor csak ketontesteket adtak az állatoknak, vagy amikor magas szénhidrát és magas zsírtartalmú diétán tartották őket.

Az eredmények számos kérdést felvetnek, többségükre egyelőre nincs válasz.

Az első kérdés, hogy ezen, egereken elért eredmények esetleges lejátszódását legegyszerűbben egy hasonló kísérlettel lehetne igazolni. De ezt etikai okok miatt nem lehet megtenni. Egy másik lehetséges módszer lehetne egy olyan vizsgálat, amelyben sok ember tartana ellenőrzött körülmények között (dietetikus és orvos által kontrolláltan) ketogén diétát az influenza szezonban, így meg lehetne vizsgálni megnézni, hogy az egyéb diétát fogyasztó emberekhez képest hányan fertőződtek meg a vírussal, illetve milyen súlyos betegség alakult ki náluk. Amennyiben a ketogén diétát fogyasztók közül statisztikailag szignifikánsan kevesebb ember fertőződött meg, vagy a betegség lefolyása jelentősen enyhébb volt, a diéta pozitív hatását igazolni lehetne. De ezt a vizsgálatot sem egyszerű kivitelezni.

Anekdotikus történetek vannak arról, hogy valaki, amióta ketogén diétán él sokkal ritkábban betegszik meg légúti betegségekben, de ezek egyelőre tudományosan nem megalapozott eredmények.

Az is felmerülhet, hogyha az emberben is hasonló immunológiai folyamatok játszódnak le, akkor más vírusos légúti fertőzések ellen, így például COVID-19 ellen is védelmet nyújthat a ketogén diéta. Eddig azonban erre sincsenek bizonyítékok, bár az eredmények hatására az interneten elkezdett terjedni ez a feltevés is.

ketogén diéta

Felmerült az is, hogy a ketogén diéta esetleg asztmásoknak is nyújthat segítséget.

Erre az egerekkel folytatott kísérlet kapcsán, szintén van bizonyíték. A német Bonni Egyetem kutatói szerint az asztmához hasonló allergiás légúti gyulladás tünetei a ketogén diétán tartott egereken sokkal enyhébbek voltak. Érdekes módon, itt az influenzavírus elleni védekezéshez képest egy másik sejttípus, és egy másik mechanizmus szerepét mutatták ki. Asztmában az ILC2 (innate like cell 2) sejtek patogén szerepe jól ismert. Működésükhöz mind glükózra, mind zsírsavakra szükség van. A ketogén diéta hatására a patogén ILC2 sejtek nem jutottak megfelelő mennyiségű glükózhoz, ami elrontotta a sejtek negatív hatású működését, és ez vezetett egereken az allergiás légúti gyulladás tüneteinek enyhüléséhez, de embereken egyelőre a ketogén diéta jótékony hatását asztmában sem igazolták tudományosan.

A kutatók azonban nem véletlenül végeznek egérkísérleteket az emberi betegségek modellezésére, tanulmányozására.

Az immunrendszer működése egerekben és emberekben nagyon hasonló. Az emberi testben is vannak γδT és ILC2 sejtek, ezek működése is nagyon hasonló, illetve az ILC2 patológiás szerepe az emberi asztmában is jól ismert. Több emberi betegségben lezajló patológiai folyamatot először az egerekben fedezték fel és később igazolták, hogy emberben is hasonlóan játszódnak le. Azonban vannak különbségek is, emiatt az egereken kapott eredményeket nem lehet egy az egyben emberre is elfogadni.

Hozzá kell tenni, hogy a klasszikus, epilepsziás betegekre kidolgozott ketogén diéta nem kiegyensúlyozott, kevés zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz, kiegészítésre szorul B és D vitaminból valamint kalciumból. A magas zsírtartalmú étkezés miatt megemelkedhet a koleszterinszint, illetve nőknél menstruációs zavarok léphetnek fel. Ahogy a cukorbetegeknél láthattuk, az extrém magas zsír-szénhidrát arányú táplálkozásnak, főleg bizonyos anyagcserebetegségek esetén, akár nagyon súlyos következményei is lehetnek. De a szakemberek (pl. dietetikus) által kidolgozott és felügyelt ketogén étrendet alapvetően biztonságosnak tartják.

Összefoglalva,

a fent említett tudományos vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy egereken a ketogén diétának antivirális, influenza-fertőzés elleni védőhatása van, illetve az asztma tüneteit is enyhíti. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a ketogén diétának, egyes betegségekben, egereken, jótékony hatása van az immunrendszerre. Azonban az egérnél jóval hosszabb élettartamú, és teljesen más táplálkozást folytató embernél, a ketogén diéta immunrendszerre gyakorolt hatása jelenleg nem ismert.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom:
Goldberg EL, Molony RD, Kudo E, et al. Ketogenic diet activates protective γδ T cell responses against influenza virus infection. Sci Immunol. 2019;4(41):eaav2026. doi:10.1126/sciimmunol.aav2026
Karagiannis F, Masouleh SK, Wunderling K, et al. Lipid-Droplet Formation Drives Pathogenic Group 2 Innate Lymphoid Cells in Airway Inflammation. Immunity. 2020;52(4):620‐634.e6. doi:10.1016/j.immuni.2020.03.003.

Fotó:
dreamstime.com

Kérjük, kövessen, kedveljen és ajánljon minket: