A kamillát „mindenre jó” gyógynövénynek szokták nevezni, akárcsak a körömvirágot.

A napi két-három pohár kamillatea fogyasztása hasznos: a tápcsatornánk nagyon szépen megköszöni!

Növénytani leírása és biológiai sajátosságai:

Egynyári vagy áttelelő gyógynövény. A vadon termők szára gyakran csak 5-10 cm hosszú, a termesztett egyedek elérhetik az 50-80 cm-t. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek. A fészekvirágzatok a fő szár és oldalágainak csúcsán képződnek, olyan szárrészen, amely a virágzat alatti 5-10 cm-es szakaszon nem fejleszt leveleket. A fészek átmérője 1,5-2 (legfeljebb 3) cm, a fészekörvöt zöldes, hártyás élű levelek képezik, melyek egymást fedezékesen borítják.

A virágok kétfélék:

1. Sugárzó, nyelves, fehér virágok, ezek száma 12-18, hosszúságuk nem haladja meg az 1 cm-t.
2. Belső, csöves, aranysárga virágok, számuk sok száz.

A virágzás kezdetén a sugárzó virágok felfelé irányulnak, ilyenkor a vacok még lapos vagy fél gömbölyű; a virágzási időszak derekán a sugárzó virágok szétállnak, a hossztengelyre merőlegesek; a virágzás vége felé ezek a nyelves virágok lefele hajlanak, ekkor már a vacok keskeny kúp alakú lesz, belül üres.

A kamillát (matricaria chamomilla) nem szabad összetéveszteni más fajaival.

A legjobban hasonló faja, a nálunk vadon termő növények közé tartozó Matricaria inodera, ennek virágzatai nagyobb átmérőjűek, a vacok félgömbös (a virágzás vége felé nem válik megnyúlt kúpalakúvá) belül tömör. Nem téveszthető össze a pipitér (Anthemis) fajokkal, amelyek nem rendelkeznek a kamillára jellemző, kellemes illatával.

A virágzatokat áprilistól augusztus végéig, néha másodszor is, szeptemberben is gyűjthetjük, napos időben a harmat felszáradása után. Tömegesen jelennek meg különösen szikes, sós mezőkön, erdei tisztásokon, szántóföldeken. Gyakori a házak, kerítések mellett, utakon, legelőkön. Fényt és meleget kedvelő növény, de kellő talajnedvességet is igényel a felületi rétegeken.

Ma már termesztett kamillát szoktunk vásárolni.

A kamilla hatóanyagai:

A kamilla virágzatai tartalmaznak kék vagy kékeszöld színű illóolajat (legalább 0,4%-ot), flavon-származékokat és egyéb nem illóolajat. A flavon származékok közül legjelentősebb az apigenin, mely szabadon is előfordul a növényben, de glikozidikus kötésben is megtalálható. A virágzatok tartalmaznak kumarinokat és jelentős mennyiségű kolint (kb. 0,3%-ot). A kamilla jótékony hatása nyálkaanyag tartalmával is összefügg.

Hatásos kamillatea készítése:

végy 10 g (egy evőkanál) kamillavirágot 200 ml vízzel 1-2 percig forraljuk, lefedve hagyjuk, majd 15 perc múlva leszűrjük. Kortyonként fogyasztható minél gyakrabban, főleg éhgyomorra.

Kamilla gyógyhatásai, felhasználása: 

A kamillavirágot belső és külső gyógyításokra használják.
Belsőleg a kamillateát vagy egyes gyógyszeripari készítményeit a tápcsatorna gyulladásos betegségeiben használják: gyomornyálkahártya hurutban (gasztitisz), bélgyulladásban (enterokolisz), főleg vastagbélgyulladásban (kolitisz).
Külsőleg a kamillateát langyos borogatás, párakötés formájában a szem kötőhártyájának gyulladásaiban használják. Orvosi zsályával vagy azzal váltakozva, a torokgyulladás, fogínygyulladás legjobb öblögető szere.

A fogzó babák legjobb orvossága! A pici baba ínyét dörzsöljük be kamillaolajjal. Az enyhítő érzéstől a csecsemő megnyugszik. Néhány kiskanál, egy-egy korty kamillateát itassunk a babával, elmulasztja hasi görcseit, hasmenését, enyhe nyugtató hatással is bír, akárcsak a köménymagtea vagy azzal felváltva használjuk.
Arc- és homloküreg gyulladáskor inhaláljunk.

Meleg párakötések vagy fürdők alakjában a csecsemők bőrének ápolására használják, de felnőtteknél is bevált mindennemű gyulladásos (bőrgyógyászati) folyamatban. Kiváló sebek, kiütések, égési felületek kezelésére olajos készítmények formájában.

Például: végy 10 g (egy evőkanálnyi) száraz kamillavirágot 70 %-os szesszel finoman átitatunk, majd 2-3 óráig szobahőmérsékleten tartjuk, aztán hozzáadunk 100 ml napraforgóolajat (vagy orbáncfűolajat), az eleggyel addig melegítjük vízfürdőn, míg a szesz elpárolog, az olajos kivonatot pedig szűrjük le.

Kamillakenőcsöt is készíthetünk, például: felforrósítunk 25 dkg disznózsírt, belekeverünk kétmaréknyi kamillavirágot, állni hagyjuk, majd leszűrjük vagy vászonkendőn átnyomjuk. Sebek, visszeres lábszárfekélyek, ekcémák kezelésében kitűnő eredményeket érhetünk el.

Juhos-Kiss János

Irodalmi források:
Gottfried Hertzka: Így gyógyít Isten – Szent Hildegárd gyógymódja, Makrovilág Könyvkiadó, 1989
Maria Treben: Egészség Isten patikájából, Hungalibri Kiadó Budapest, 1990
Gyógyító növények (összeállította Lőrinczi Mariann) Kossuth Nyomda, Pallas Stúdió Budapest, 2000
Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi csángó népi gyógyászat, Európa Folklór Intézet – L’Harmattan 2003
Dr. Rácz G.–Dr. Laza A.–Dr. Coiciu E. : Gyógynövények, Ceres Könyvkiadó Bukarest, 1975
Melius Péter: Herbárium (Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól, Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1978
Szabó György, Lopes-Szabó Zsuzsa: A bükki füvesember nyomában, Bükkszentkereszt, 2013