Ezt a hónapot Julius Caesarról, a híres római államférfiról nevezték el.

A történelemből tudjuk, hogy sok hódítással gazdagította a birodalmat, de naptárreformja emlékezetesebb maradt az emberiség számára, mint a csatái. A korábbi hagyomány szerint Romulus király nevéhez fűződő naptár egy éve 10 hónapból, illetve 304 napból állt. Márciussal kezdődött és a hónapok különböző hosszúságúak voltak.

Julius Caesar rendet teremtett ebben a zűrzavarban. Megbízta az egyiptomi származású görög csillagászt, Szoszigenészt az új naptár kidolgozásával. E naptár első éve volt a naptártörténet leghosszabb éve. 445 napból állt, mert november és december közé két rendkívüli hónapot iktatott be. Erre azért volt szükség, hogy a napok visszatérhessenek a csillagászati helyükre.

A jövőre nézve kimondták, hogy az év 365 napos legyen és minden negyedik év 366 napos.

A hónapok napjainak számát pedig 30, illetve 31 napban állapították meg. Ez a naptár egyszerűbb és ésszerűbb volt, mint a korábbi és egységessé tette az időszámítást az egész birodalomban. Ez a Julianus-naptár lett a középkori és újkori időszámítás alapja. Persze ennek is voltak apró hibái. A Julianus-naptár évei 11 perccel rövidebbek voltak a valóságos csillagászati évnél. Ez az eltérés évszázadok alatt több napra duzzadt. A bajon 1582-ben XIII. Gergely pápa naptárreformja segített. Mivel a 11 percekből 400 évenként 3 napos eltérés jött létre, ezeket, mint szökőnapokat ki kellett hagyni. Ezt úgy oldották meg, hogy 1582. október 4-e után október 15-öt írtak.

A Gergely-naptárt később az egész világon elfogadták, de más-más időben, hazánkban 1588-ban iktatták törvénybe használatát, míg Angliában csak 1733-ban, Oroszországban pedig 1918-ban.

Hazánkban július a legmelegebb hónap.

A napsütés havaként emlegetik. A napsütés különösen a déli órákban erős, néha szinte megáll a levegő, „rekkenő hőség van” szoktuk mondani ilyenkor.

A meleg nyári napok tüneményei közé tartozik a délibáb. Sokan azt hiszik, hogy délibábot csak a Hortobágyon láthatunk, pedig gyakran láthat ilyet a falusi és a városi ember is. Pl. amikor forró nyári napokon az aszfalton apró tócsákat vélünk felfedezni, s mire odaérünk, szétfoszlanak, az is délibáb-jelenség.

Az autósokat is megtréfálja gyakran az országúton csillogó, majd eltűnő délibábos víztükör.
A jelenség oka ugyanis az, hogy a talaj, illetve az aszfalt feletti levegőréteg nem egyenlően melegszik fel.
A nagy síkságokon a nap sugarai szinte akadály nélkül hatolnak át a levegőrétegen. Először a talajt melegítik fel, amely gyorsan adja át a hőt a felette fekvő légrétegeknek. A meleg és a hideg levegő egymás fölé rétegződik. A tárgyakról felénk érkező napsugarak megtörnek a melegebb légrétegen, majd beleütköznek a sűrűbb, hidegebb légrétegbe, s arról, mint egy tükörről visszatükröződnek. Ebben a légtükörben látható az égbolt, a környező fák, bokrok. S mivel a levegőréteg nincs nyugalomban, a benne látható képek mozognak is. Délibáb csak akkor keletkezik, ha nincs szél. A délibábnak átvitt értelme is van. Ha valakire azt mondják, hogy délibábot kerget, azt gondoljuk, hogy csalóka ábrándképekben hisz.

Változások a természetben

A kertekben júliusban van a legtöbb virág és gyümölcs. Még nyílik a rózsa, a viola, a szegfű, a liliom, a jázmin, a margaréta – de már pompázik a szarkaláb, a mályva, a sarkantyúvirág, a büdöske és az őszirózsa is.
Még van: málna, szamóca, sárgabarack, ribizli, szeder, de már érik: az alma, a körte, a ringló, a korai őszibarack és a sárgadinnye is. Egyszóval ez a bőség hónapja.

Az erdőkben, kertekben nyugodtabbak, csendesebbek a madarak, vége van az udvarlás idejének, most már a fiókáikat tanítgatják, pl. a költöző madarak a nagy útra gyakorolnak. Viszont hangosabb, nyüzsgőbb ilyenkor a vizek környéke. Ha folyó vagy tó mellett nyaralsz és elfáradtál a lubickolásban, játékban, ülj le a víz partjára és figyeld az apró halak cikázását, a vízibogarak lendületes úszómozgását, a sirályok, a vadkacsák vízre csapásait, a szitakötők vadászrepüléseit, a békák ugrándozásait, brekegéseit. Ebben a hónapban kezdődik a fiatal békák átalakulása. A vizek partján ilyenkor apró békák százai ugrálnak és keresnek nappali búvóhelyet. Csak a sötétség beállta után indulnak vadászatra.

Az a szóbeszéd járja, hogy a békáknak időjós tehetségük van. Legnagyobb „szaktekintélynek” a leveli békát tartják.

Íme néhány:
-ha a leveli béka magasra mászik, jó idő lesz,
-ha eső közeleg a békák brekegnek,
-rövidre szabott esőt jelent, amikor a békák vízbe ugrálnak és abba elmerülnek,
-ha vízben marad a béka, kiadó, tartós eső várható.

Jeles napok júliusban

Július 1.

A magyar egészségügy napja. 1818-ban ezen a napon született Semmelweis Ignác Fülöp orvostanár, akit az anyák megmentőjének tisztelünk. Felfedezte a gyermekágyi láz kialakulásának okait, és a fertőzések kialakulásának elterjedésének megakadályozására fertőtlenítő, tisztasági rendszabályokat vezetett be.

Július 2.

Sarlós Boldogasszony napja, eredetileg vallásos ünnep volt, később aratókezdő ünnep lett belőle.

Július 11.

Népesedési Világnap

Július 20.

Illés napja – a néphit szerint ezen a napon esni kell az esőnek, ezért nem is nagyon aratnak. Ahol él még a hagyomány, ott ilyenkor párkereső mulatságokat rendeznek a házasulandó legények és lányok számára.

Július 22.

Mária Magdolna, szépség varázsoló nap. Azt tartották róla, hogy ha a lányok ezen a napon vágják a hajukat, szépek lesznek és sikerük lesz.

Július 24.

Jakab napja – a régi megfigyelések szerint ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, ezután már inkább édesedik. Ha derűs ez a nap, jó gyümölcstermés várható.

Július 26.

Anna napja – a múlt század közepe óta az Annák tiszteletére Balatonfüreden bálokat rendeznek, ahol megválasztják a bál szépét.

Cibulka Gáborné