Jobb- és balkezesség, és a hajforgó
Érdekes megfigyelést tettek amerikai kutatók a repülőtereken. Módszeresen megfigyelték, hogy ki a jobbkezes és ki a balkezes, és észrevették, hogy a jobbkezes emberek 95%-ának a hajforgója az óramutató járásával megegyező irányba csavarodott, míg a balkezes és a kétkezes emberek (akik mindkét kezüket egyformán használják) 50–50%-ának az egyik, illetve a másik irányba.
Ez arra utalhat, hogy a két dolog összefügghet, és mivel a hajforgó iránya biztosan öröklődő tulajdonság, valószínűsíti, hogy a kezesség kialakulása is az.
Az ehhez a megfigyeléshez fűzött elmélet szerint ezeknek a tulajdonságoknak a kialakulásáért egy gén (igazából génpár, hiszen a gének túlnyomó részéből két példánnyal rendelkezünk) a felelős. Ennek a génnek az úgynevezett domináns formája felelős a jobbkezességért és az óramutató járásával megegyező irányban csavarodó hajért (ekkor elég, ha a génpár egyik tagja domináns), míg a másik (recesszív) formájából kettővel rendelkezők fele-fele arányban lesznek jobb-, illetve balkezesek, és a hajforgásuk is véletlenszerűen oszlik el. Ezt persze csak akkor fogadhatjuk el, ha ténylegesen megtalálják ezt a gént.
Az embereknek kb. 90%-a jobbkezes. Még nem lehet bizonyosan tudni, hogy ez öröklődő vagy tanult tulajdonság. Általában az a feltételezés, hogy a kezesség kialakulásáért több gén lehet felelős. Ismert, hogy két balkezes szülőnek gyakran születik jobbkezes gyermeke. Az azonos géneket öröklő egypetéjű ikrek közül is lehet az egyik jobb-, a másik balkezes. A fenti elmélet azonban magyarázatot nyújthat ezekre a megfigyelésekre. Ha például két recesszív gént örökölnek az ikrek, akkor lehet az egyik iker jobb-, a másik balkezes. A dominánsból elég csak egyet örökölni (a génpár másik tagja lehet recesszív), hogy biztosan jobbkezesség alakuljon ki.
A kezességért felelős gén vagy gének magyarázhatják agyunk aszimmetriáját, valamint a jobb- és balkezesek között megfigyelhető különbségeket.
A balkezes és a kétkezes emberek például sokszor tárolják a nyelvtudást a jobb agyféltekéjükben (az emberek általában a bal agyféltekében tárolják a nyelvet), hajlamosabbak a skizofréniára, és azt mondják (bár ez tudományosan nem bizonyított), hogy gyakran kreatívabbak, és több köztük a géniusz.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
