Serdülőkorban az agy jelentős változásokon megy keresztül, melyeket különböző hatások pozitív és negatív módon befolyásolhatnak, és amelyek egész életünkre hatással lehetnek.

Negatív példa, egy korábbi Gyógyhírek cikkben is leírt jelenség, hogy a serdülőkori erős alkoholfogyasztás maradandóan károsíthatja az agyat és különböző felnőttkori mentális rendellenességekhez, például krónikus szorongáshoz, depresszióhoz és alkoholizmushoz vezethet.

Most itt nézzünk egy olyan kutatási eredményt, ami egy pozitív hatásra mutat példát.

A kutatók azt vizsgálták, átlagosan 15 éves fiúkon, hogy hogyan befolyásolják agyműködésüket a különböző intenzitású tréningek.

Összesen negyven fiút vontak be a vizsgálatba és négy, tízes csoportba osztották őket. Három csoport, négyszer egy héten, különböző intenzitású (alacsony, közepes és magas) aerob tréninget végzett 12 héten keresztül, míg a kontroll csoport hasonló ideig nyújtógyakorlatokat csinált. A vizsgálat előtt és után különböző, az agy működésével, fejlődésével kapcsolatos molekulákat néztek a vérükben, illetve egy-egy intelligenciatesztet is kitöltettek velük, amely többek között a memóriát is tesztelte.

A tréningeket futópadon végezték, mely közben folyamatosan ellenőrizték az edzés intenzitását. Mindhárom aerob tréninget végző csoport alkalmanként 200 kcal-t használt el, a különbség az intenzitásban volt, amelyet az időegység alatt elhasznált oxigénmennyiségben (VO2 ml/kg/perc) és a pulzusszámban mértek. Például az alacsony intenzitású tréningben az átlagos VO2 érték 18, magas intenzitásúban 32ml/kg/perc körüli érték volt, míg az ehhez kapcsolatos elért pulzusszám átlagosan 121, illetve 162/perc.

A 12 hetes periódus előtti és utáni mérési eredményeket összehasonlítva néhány paraméterben jelentős különbségeket tapasztaltak.

A vérben mért, agyműködéssel kapcsolatos paraméterek közül a közepes és magas intenzitású csoportban a 12. hét után a BDNF nevű fehérje szintje emelkedett meg szignifikánsan. Az alacsony intenzitású és kontroll csoportban nem történt ilyen emelkedés.

A BDNF egy agyi növekedési faktor, amely segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, így fontos szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében és a memóriában.

A stressz-hormonként ismert kortizol koncentrációja viszont a magas intenzitású csoportban lecsökkent. A kortizolt a mellékvese termeli stressz hatására, emeli a vérnyomást és a vércukorszintet, elősegíti a stresszes szituációk leküzdését. Bár létfontosságú hormon, krónikus stressz tartósan magas kortizol szintet eredményez, ami komoly problémákat okoz, például legyengült szellemi teljesítményt, fáradékonyságot, hasi elhízást. Általában megfigyelhető, hogy a BDNF és a kortizol nyugalmi szintje egymással ellentétesen változik.

Ami talán a legérdekesebb, az az intelligencia teszt eredménye volt.

Itt a munkamemóriát mérő alskálában csak az intenzív mozgást végző csoport pontszáma nőtt szignifikánsan. Bár a közepes csoport pontszáma is emelkedett, az nem érte el a statisztikailag szignifikáns szintet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy 12 hetes intenzív tréning hatására javult a résztvevők munkamemóriája. A munkamemória a rövidtávú emlékezet, a bejövő információt manipulálja, és fontos szerepe van a tanulási képességben.

A vizsgálat eredményei megerősítették a rendszeres testmozgás pozitív hatásait.

Amiben újat mondott, az az, hogy csak a rendszeres, magas intenzitású tréning emelte meg serdülőkben a BDNF szintet, és javította a memóriát. Serdülőkorban az alacsony BDNF szint az öngyilkossági hajlam egyik biomarkere. Felnőttkorban a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió.

Itt kell még megjegyezni, hogy más vizsgálatok alapján a rendszeres, intenzív testmozgás felnőttkorban is emeli a BDNF szintet, ami így ott is előnyös.

Serdülőkorban a gyors testi növekedés mellett, az agy is erőteljesen fejlődik. A kutatás eredményei alapján a nagy intenzitású, aerob testmozgás pozitívan hat erre a folyamatra, már 12 hét edzés hatására is javult a tanulásban fontos munkamemória.

Érdekes viszont, hogy ez csak a nagy intenzitású tréningnél volt megfigyelhető, kisebb intenzitású sportolásnak, legalábbis ilyen rövid idő alatt nem volt ilyen hatása.
Összefoglalva, hogyha nincs egyéb akadálya, serdülőkorban érdemes rendszeres, nagy intenzitású aerob tréninget végezni, hiszen a fizikai mellett, az agyműködésre és a pszichés állapotra is pozitív hatással van.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom
Jeon YK, Ha CH. A testmozgás intenzitásának hatása az agyi eredetű neurotróf faktorra és a serdülők memóriájára. Environ Health Előző Med. 2017. április 4.; 22. (1): 27.
Seifert, T, Brassard, P, Wissenberg, M. Az állóképességi edzés fokozza a BDNF felszabadulását az emberi agyból. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol 2010; 298: R372 – R377.
Sher L. Az agyi eredetű neurotróf faktor szerepe a serdülőkori öngyilkosság viselkedésének patofiziológiájában. Int J serdülőkorú egészség. 2011-ben; 23 (3): 181-5.