Főmenü

Hogyan vezethet a krónikus stressz elhízáshoz?

krónikus stressz és a kövérség

Utolsó frissítés:

Az emberek különbözőképpen reagálhatnak a stresszre.

Van, aki elveszti az étvágyát és lefogy, van, aki sokat eszik és elhízik. Azonban mind embereken, mind állatokon megfigyelték, hogy krónikus, tartós stressz esetén szívesebben esznek étvágytól függetlenül, magas cukor- és zsírtartalmú tápanyagokat, mert valószínűleg ezek nyugtatólag hatnak rájuk. Az is jól ismert, hogy a krónikus, tartós (pl. munkahelyi, vagy magánéleti) stressz és az elhízás között szoros összefüggés áll fenn, de ennek a mechanizmusa („miértje”) csak részben ismert.

Az étvágy és az energiafelhasználás, azaz a testtömeg szabályozása egy rendkívül összetett folyamat.

Ha jól működik, akkor a szervezet jól tolerálja a táplálékbevitel időszakos eltéréseit és hosszútávon is, kisebb ingadozásokkal, jól tartja a testtömeget. A kórosan elhízott emberekben azonban ez a rendszer valami miatt elromlik.

A testtömeg-szabályozásban több szervünk is részt vesz, de a központja az agyban van, oda futnak be a többi szervből, különböző hormonok formájában a jelek. Ha többet eszünk, csökken az étvágyunk és nő az energiafelhasználásunk, ha kevesebbet, akkor nő az étvágyunk és a szervezet takarékos üzemmódra kapcsol. Az agyban a testtömeg-szabályozás központja az arcuate nucleusban (ív alakú magban) van, de fontos szerepet játszik, főleg az érzelmek anyagcserét befolyásoló hatásában az amygdala (mandulamag) is.

Ausztrál kutatók egereken vizsgálták, hogy milyen kapcsolat lehet a krónikus stressz és az elhízás között.

Az egereket több csoportra osztották, normális, vagy zsírban gazdag táplálékkal etették, és stresszes, vagy nem-stresszes körülmények között tartották őket. Azt találták, hogy az NPY neuronok az amygdala központi régiójában a krónikus stressz hatására aktiválódtak, ami növelte a táplálékbevitelt és csökkentette a test energiafelhasználását, ami az állatok gyors elhízásához vezetett. Azok az állatok, amelyek zsírban gazdag táplálékot kaptak, de nem stresszes körülmények között tartották őket, nem híztak el, és szintén nem híztak el a stresszes körülmények között, de normális egér-diétán tartott egerek.

A neuropeptid Y (NPY) nevű peptid az agyban nagy mennyiségben előforduló szabályozó molekula, és többek között az amygdalában az NPY neuronok is termelik. Antidepresszáns, szorongást csökkentő hatása van, de az étvágyat is növeli és szerepet játszik az emocionális (érzelmi) evés szabályozásában.

A további vizsgálatok azt is kiderítették, hogy az NPY neuronok inzulinreceptort is tartalmaznak. Az inzulin legismertebb szerepe a vércukorszint szabályozásában van, azonban az inzulin, a zsírsejtek által termelt leptin mellett, az egyik legfontosabb testtömeg- és étvágyszabályozó hormon is. A megemelkedett vércukorszint egészségesekben megemeli az inzulinszintet, ami csökkenti az étvágyat, „üzenetet küldve” az agyba, hogy táplálék jutott a szervezetbe, lassítani lehet a további táplálékbevitelt.túlsúly

Például, az inzulin a NPY neuronok inzulinreceptorain hatva, azokat gátolja, csökken az NPY mennyisége, ami csökkenti az étvágyat és növeli az energiafelhasználást. A vizsgálatban a stressz az egerek vér inzulinszintjét csak mérsékelten emelte meg, azonban, ha a stressz mellett az állatok zsírban gazdag diétát kaptak, az inzulin vérszintje jelentősen, 10-szeresére nőtt. Ez elvileg gátolja az NPY neuronokat, így csökkenti az étvágyat, azonban, ha a krónikus stressz és a folyamatos zsírdús táplálkozás miatt az inzulin szintje tartósan magas maradt, akkor az NPY neuronokon levő inzulinreceptorok érzéketlenné váltak (deszenzitizálódtak) az inzulinnal szemben, azaz inzulinrezisztencia alakult ki. Ez azt jelentette, hogy hiába volt magas az állatok inzulinszintje, az NPY neuronok tartósan aktívak maradtak, NPY-t termeltek, ami megnövekedett táplálékbevitelhez és a test energiatakarékos üzemmódjához vezetett. Így egy önmagát erősítő folyamat alakult ki, a testtömeg-szabályozás elromlott, ami hosszútávon elhízáshoz vezetett.

Az itt leírt kísérlet egy jó példát mutatott arra, hogy az amúgy robusztus testtömeg-szabályozás, hogyan tud elromlani.

A krónikus (pl. munkahelyi vagy magánéleti) stressz és a zsírdús táplálkozás (pl. gyors ételek, ”junk food”) egyfajta ördögi kört alakíthatnak ki, ami felboríthatja a testtömeg-szabályozást és gyors súlynövekedéshez, elhízáshoz vezethet. Ráadásul a kialakuló inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobájának tekinthető. Ezek az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy milyen fontos az egészséges táplálkozásra figyelni akkor is, amikor stresszes körülmények között élünk, hiszen a kísérletben az állatok normális táplálkozás mellett stresszben sem híztak el.

 

Prof. Dr. Szalai Csaba

 

Irodalom
Ip CK, és mtsai. Az Amygdala NPY áramkörök elősegítik a gyorsított elhízás kialakulását krónikus stressz körülmények között. Cell Metab. 2019. július 2.; 30 (1): 111-128.e6. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1550413119301858?via%3Dihub
Szalai C. Obezitás genomikai háttere (Szalai C. (szerkesztő) Orvosi genomika és bioinformatika, 2012; kiadó: Semmelweis Egyetem) https: // www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0008_orvosi_genomika/orvosi_genomika_vegleges_v2_1_1.html

Hogyan vezethet a krónikus stressz elhízáshoz?

Te melyik csoportba tartozol? Aki idegességében

Köszönjük, hogy szavaztál!