Hatásosak-e a probiotikumok?
Manapság számos tejterméket, például joghurtokat, kefíreket hirdetnek azzal, hogy élő sejtkultúrát, probiotikumot tartalmaznak, és ezek fogyasztása jót tesz az egészségünknek.
Újabban megjelentek az olyan termékek is a piacon, amelyek különböző baktériumokat tartalmaznak, általában kapszulázott formában.
Az átlagos emberi bélrendszer körülbelül 100 féle baktériumtörzset tartalmaz, köztük olyan „jó” baktériumtörzseket, mint például a Lactobacillus és a Bifidobacterium. Ezek a bélben segítik az emésztést és kiszorítják az ártalmas baktériumokat a bélrendszerből, amelyek például ételmérgezést okozhatnak.
A probiotikumok iránti lelkesedés akkor kezdődött, amikor egy orosz tudós (Elie Metchnikoff) azt mondta, hogy a bolgár parasztok azért élnek olyan hosszú ideig, mert erjesztett tejtermékeket fogyasztanak. Ezt alátámasztották azok a megfigyelések is, amelyek szerint az ilyen ételeket fogyasztókban emelkedett egyes védekező immunsejt (CD4+ T sejtek) szintje, növelve a fertőzések elleni védekezés hatékonyságát. A szakértők azonban azt mondják, hogy az elméletnek az igazi tudományos bizonyítása még hiányzik.
Ezeket a tudományos vizsgálatokat pótolta most két svéd cég vizsgálata.
A kísérletben csomagológyári munkások 80 napon keresztül naponta vagy Lactobacillus reuteri-t (ez található egyes joghurt készítményekben) tartalmazó italt, vagy placebót tartalmazó folyadékot (amelyben nem volt baktérium) fogyasztottak. A kísérletet vakon végezték, azaz a munkások nem tudták, hogy placebót, vagy baktériumot tartalmazó folyadékot isznak. Ez alatt az idő alatt a 87 placebót fogyasztó munkás közül 23 lett beteg, míg a 94 baktériumot fogyasztó közül csak 10, ráadásul ezeknek a betegsége enyhébb és gyorsabb lefolyású is volt.
A két csoport közötti különbség különösen nagy volt akkor, amikor a 3 műszakban dolgozókat vizsgáltak. Ezeknek köztudomásúlag az immunrendszere nagyon le van gyengülve és gyakrabban betegszenek meg. A 3 műszakban dolgozó, baktériumot fogyasztó csoportból senki nem betegedett meg.
A kutatók szerint ezek az eredmények egyértelműen alátámasztják azt a vélekedést, hogy a probiotikumok fogyasztása, amellett, hogy javítja az emésztést és véd az emésztőrendszert károsító baktériumok ellen, erősíti az immunrendszert és csökkenti az esélyét a megbetegedéseknek.
Érdekesség, hogy egy másik vizsgálat azt mutatta ki, hogy az immunrendszert az is ugyanúgy erősíti, ha csak a baktériumokból kivont DNS-t tartalmazó tablettát fogyasztották az önként jelentkezők. Ez azért jó, mert a legtöbb termékbe nem lehet élő baktériumokat tenni, hiszen azok tönkretehetik azok élvezeti értékét (az ételek erjedni kezdenek). Ezzel szemben bizonyos nem élő baktérium kivonatot sokkal több féle élelmiszerbe bele lehet rakni, jelentősen kiterjesztve így az alkalmazhatóság lehetőségeit. Hozzá kell azonban tenni, hogy ebben az esetben az élő baktériumflóra egyéb pozitív hatásai, mint például a káros baktériumok kiszorítása nem érvényesülnek.
A fentiek alapján ebben az esetben a reklámok nem hazudnak. Tényleg érdemes élő baktériumflórát tartalmazó termékeket fogyasztanunk!
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
