Sok izgalmat okoz a baba első fogainak megjelenése. Bár a fogzás természetes folyamat, mégis jár némi kellemetlenséggel, az ebben a helyzetben felmerülő kérdésekre igyekszünk választ adni cikkünkben.

A fogzás sorrendje

A 20 tejfog közül elsőként leggyakrabban az alsó középső metszőfogak bújnak elő, átlagosan 8 hónapos kor és 1 éves kor között. Utána jelennek meg a felső metszőfogak, ezeket követik a mellettük megjelenő kettes tejmetszőfogak 9-13 hónapos kor körül. A tej rágófogak közül a négyes 13-19 hónapos kor között, a szemfogak pedig 16-22 hónapos korban jelennek meg. Utolsóként a második tejőrlők bújnak ki, 25-33 hónapos kor környékén.

A felsorolt előtörési idők egyénenként és nemenként is eltérőek lehetnek, fiúknál és koraszülött gyermekeknél valamivel később jelennek meg a tejfogak. Ritka esetben előfordulhat, hogy születéskor, vagy születés után pár héttel már látható egy tejfog a baba szájában. Ekkor még nagyon fejletlen a tejfog gyökere, ami miatt mozgatható lehet, illetve nehezítheti a szoptatást. Ilyen esetben mindenképp forduljunk orvoshoz, hiszen akár a légutakba is kerülhet a mozgó tejfog.

Ha késik a fogzás általában egy éves korig nincs ok aggodalomra.

Amennyiben a jelenség minden fogat érint, annak általában komplexebb, egész szervezetet érintő oka lehet. Ha egy-egy fog tör át nehezebben, annak helyi tényező lehet a kiváltója. Mindkét esetben érdemes felkeresni a gyermekfogorvost, illetve gyermekorvost. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a tej kisőrlőfogak előtörése során az íny megduzzad, és bekékül. Ezt a jelenséget előtörési cisztának is nevezik, ha nem jelenik meg pár napon belül a fog, érdemes felkeresni orvosunkat.

A tejfogak kibújása több kellemetlenséget is okozhat.

Kis duzzanat az ínyen, pirosság hívhatja fel a figyelmünket, hogy készül áttörni az első fogacska. Többet nyúl a szájába a baba, nyáladzik, nyűgösebb lehet, éjszaka sűrűn ébred, sír, illetve megváltozott széklet, kipirosodott popsi, és hőemelkedés is kísérheti a folyamatot. A fogáttörés önmagában nem idéz elő lázas állapotot, viszont okozhatja az immunrendszer átmeneti legyengülését. Emiatt fontos, hogy láz vagy komolyabb hasmenés esetén forduljunk gyermekorvoshoz, mert ennek hátterében más betegség vagy fertőzés állhat. Előfordulhat továbbá az íny pirossága, illetve akár kis vérzést is tapasztalhatunk, ami reggel a párnán látható véres-nyálas foltként elsőre ijesztő jelenség lehet.

A gyakori ébredések és a nyűgösség nem csak a pici napjait nehezítik meg, emiatt is sokszor felmerül a kérdés, hogy hogyan tudjuk enyhíteni ezeket a panaszokat?

Vannak erre a célra kifejlesztett hűthető rágókák, amik képesek hűsíteni a kipirosodott, fájdalmas területeket. Segíthet továbbá az íny masszírozása, ecsetelése. Ezt megtehetjük ujjra húzható pici szilikonfogkefével, amellyel kényelmesen beférünk babánk szájába.

A masszírozás még hatásosabb, ha az ínyt fogzást segítő ecsetelő készítménnyel kenjük be, van amelyik hűsítő, fertőtlenítő hatású is. Ezekből a gélekből többfélét találunk a patikában vagy a drogériák polcain. Általában ízesítettek, és valamilyen hűsítő anyagot, esetenként felületi érzéstelenítőt is tartalmaznak.

„Koccan a kanál”, vagy szoptatás közben érzi az anyuka, hogy bizony megjelent az első várva várt tejfog.

Innen kezdve érdemes foglalkozni a fogak tisztántartásával is. Ez azért is nagyon hasznos, mert minél előbb belekezdünk, annál kevésbé fogunk később ellenállásba ütközni, hiszen a napi rutin része lesz a fogmosás babánk számára. Pici korban erre a célra is kiválóan megfelel az előbb említett ujjra húzható fogkefe, illetve vannak előre gyártott egyszer használatos, ízesített fogtisztító kendők is. Ezeket ujjunkra csavarva meg tudjuk tisztítani a fogak felszínét, de akár egy tiszta vászonzsebkendővel, vagy tetra pelenka csücskével is le tudjuk törölni a rárakódott lepedéket az első fogacskákról. Később ahogy babánk növekszik és már jobban hozzáférünk a fogakhoz, érdemes beszerezni az első gyermekfogkefét is. Amíg gyermekünk nem tud öblíteni csak fluoridmentes babafogkrémet használjunk, mert ezt nem baj, ha lenyeli.

A tejfogak védelme érdekében érdemes a cukros teát, gyümölcsleveket mellőzni, illetve fél éves kor után a gyakori éjszakai szoptatást, vagy a cumisüvegből cukros teával, kakaóval való altatást is kerülni kell, ugyanis éjszaka a nyál mosó hatása kevésbé érvényesül, és a tisztítás kimarad. A tejfogak vékonyabb zománcuk miatt sokkal esendőbbek a maradófogaknál, emiatt gyorsabban is romolhatnak, ami hamar fájdalomhoz vezethet, és a kisgyerekek kezelése bizony nem könnyű feladat.

Összefoglalva a leírt előtörési időpontok jó támpontként szolgálhatnak. Ha valami rendelleneset tapasztalunk ne féljünk felkeresni a védőnőt, gyermekfogorvost, kikérni tanácsát, illetve kérjünk bátran segítséget tisztítási praktikák, fogzást segítő ötletek terén. Figyeljünk a tejfogak tisztántartására és a megelőzésre, hiszen a helyes szájhigiéniára való törekvés és a fogmosás jó szokássá válása gyermekkorban kezdődik, és egy életen át szükséges.

Dr. Jancsik Anna

Források:

• Fábián Gábor, Dr. Gábris Katalin, Dr. Tarján Ildikó: Gyerekfogászat Fogszabályozás és Állcsont-ortopédia, Semmelweis Kiadó 2013, 2015 52. oldal
• Gombkötő Gábor Baba magazin: A korai tejfogszuvasodás (28-30)
• Gombkötő Gábor Baba magazin: Fogmosási praktikák (16-18)
• William R. Proffit, Henry W. Fields, Jr. Brent L. Larson, David M. Sarver: Contemporary Orthodontics, Sixth edition, Elsevier 2019, 62. oldal

Probléma, panasz esetén a területileg illetékes gyermekfogászatot javasolt megkeresni.
Ha orvoshoz megy, mindig vigye magával gyermeke és a saját TAJ- és lakcímkártyáját, személyi igazolványát.