Ép testben ép lélek
Mindenki szeretné megőrizni szellemi és testi frissességét késő öregkorig.
A kutatók azt mondják, hogy az aerob mozgás mindkettőnek a megőrzését segíti, sőt szellemi frissességünk megőrzésében hasznosabb, mint a szellemi gyakorlatok.
Aerob mozgásnak az olyan mozgást nevezzük, amikor huzamosabb (általában 15 perc-1 óra) ideig olyan mozgást végzünk, hogy pulzusunk megemelkedik, izzadunk, és gyorsabban vesszük a levegőt. Azt mondják, hogy a rendszeres izzadás a sportpályákon termékenyen hat az agysejtjeinkre, azok új kapcsolatokat alakítanak ki, s ez segít fiatalon tartani az agy frontális lebenyét, melynek romlása leginkább tapasztalható az időskorban.
Az elmúlt évtized kutatásait összegezve, Ian Robertson a Dublini Egyetem kutatója azt a következtetést vonta le, hogy az agy frissen tartásának legfontosabb követelményei a helyes táplálkozás, a folyamatos tanulás és a pozitív gondolkodás, de talán a legfontosabb faktor a rendszeres aerob mozgás.
Az egyik vizsgálatban 60 éven felülieket két csoportba osztották. Az egyik csoportnak rendszeresen 4 hónapon keresztül intenzíven kellett gyalogolni (azaz olyan gyorsan és annyi ideig, hogy az kimerítse az aerob mozgás fogalmát), míg a másik csoportnak rendszeres nyújtógyakorlatokat kellett végezni. A kísérlet végén az aerob csoportnak a szellemi képességei, memóriája, figyelme lényegesen javult a másik csoporthoz képest.
A fizikai gyakorlatok hatására az agyban egy molekula (agy-eredetű neutrof faktor, vagy BDNF) termelődik, mely új agysejteket és kapcsolatokat teremt. Új kapillárisok is nőnek, melyek táplálják ezeket a sejteket és kapcsolatokat, melyek egyébként az életkorral fokozatosan elpusztulnak. Robertson azt mondja, hogy 50 év felett a mozgás egyfajta csodaszer, amely szellemileg frissen és kevésbé feledékenyen tartja az embert.
Másfelől az is igaz, hogy a rendszeres szellemi gyakorlatok is segítenek, hogy eszünk éles maradjon. Robertson azt ajánlja, hogy használjuk eszünket, gondolkodásunkat, annyit, amennyit csak lehet, próbáljunk rendszeresen új dolgokat tanulni, hogy erősítsük memóriánkat.
Azt is tanácsolja, hogy próbáljunk meg pozitívan gondolkodni. Ha magunkra gondolunk, felejtsük el azokat a jelzőket, hogy öreg, vagy, hogy ősz, és inkább olyan pozitív dolgokra asszociáljunk, mint pl. egészséges, vagy aktív. A kutatások azt mutatták, hogy ezek a szavak befolyásolhatják azt, hogy pl. valaki hogyan viselkedik, vagy milyen gyorsan gyalogol.
Robertson csoportja azt tervezi, hogy kidolgozza a szellemi és fizikai gyakorlatoknak az optimális arányát, amely szellemünket a lehető legfrissebben tartja.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
