Tudod-e?

A hónap nevét a rómaiak naptárából örököltük. „Aperit” latinul azt jelenti: kinyit, kivirágzik. Áprilist a régi magyar kalendáriumok Szent György havaként is emlegetik. Ebben a hónapban a Nap korábban kel és magasabban jár, mint előző hónapokban. Már a tavaszi időjárás az uralkodó, mely lehet langyos is, esős is, szeles is, de előfordulhat, hogy a napsütést egy hirtelen hózápor váltja fel (ez utóbbi azonban csak átmeneti jelenség). Hosszú évtizedek megfigyelései azt jegyezték fel róla: „áprilisban hét tél, hét nyár…” keveredik, amiből szintén arra lehet következtetni, hogy igencsak szeszélyes. A hónap átlag középhőmérséklete 10,8 ⁰C. Hajnali dér még előfordulhat, de délre felmelegszik az idő és a 18-20 fokos meleg sem ritka.

Változások a természetben

Mezőkön, réteken, kertekben sarjad a fű, zöldellnek a bokrok és a fák is (fűz, nyár, nyír) a legtöbbjük ilyenkor ontja virágait (kökény, mandula, vadalma, körte-, barack- és a szilvafák).

A kertekben virít a tulipán, a jácint, a nárcisz, a babarózsa, a nefelejcs és az orgona. A vadvirágok közül ilyenkor nyílik a repkény, a százszorszép, a pitypang, a salátaboglárka és a kosbor. E virágok nemcsak szépek, illatosak, szemet, lelket gyönyörködtetőek, hanem hasznosak is! Sok közöttük a gyógynövény, melyek teák, krémek, gyógyszerek alapanyagát is képezik. A füvekkel való gyógyítás tudománya egyidős az emberrel. Már az egyiptomi papiruszokon is találunk adatokat a növényekkel való gyógyításról. Kínában az időszámításunk előtti 3000. esztendőben kidolgozták a gyógyítás módszereit is.

A régi görögöknél a gyógyítás orvosistene Aszklépiosz volt, felesége – a fájdalmakat csillapító orvosnő – nevéből származik az ópium elnevezése. Szentélyeik gyógyforrások mellett, jó levegőjű ligetekben álltak, ahol gyógyítást jelképező kígyókat is tartották. Ezért ábrázolták a festők és a szobrászok Aszklépioszt botra csavarodó kígyóval a kezében, és lányát, a ragyogó Hügieiát baljában csészével. Az ő nevéből származik a fertőzést megelőző tisztaság: a higiénia neve. Egyes gyógyszertárak bejáratánál még ma is megtalálhatók ezek a jelképek, mint a kígyó és a serleg (pl. kórházunk Vadvirág patikájának emblémáján).

Áprilisban a kerti és vadvirágok felett már ott keringenek az első lepkék, a katicabogarak és méhek. Megelevenedik a vízivilág, a parton jó időben napoznak már a csigák, a siklók és a gyíkok. Ilyenkor rakják le ikráikat a halak, a békák pedig petéiket.

Szorgoskodnak az itthon telelő madarak is: hozzákezdenek a fészeképítéshez. A harkály lehetőleg a diófán keres fészeknek való odút, a rigónak, cinkének, fülemülének megfelelnek a kisebb fák és bokrok is.

Vízmosások mentén, gyökerek közt építkezik a vörösbegy, vékony fűzfaágakon pedig a függőcinkepár formálgatja otthonát. De nem akarnak elmaradni a fészeképítéssel a vándorló madarak sem. Április elején érkezik pl. a vöcsök, a kékbegy, a kanalasgém, a búbos banka, a békászó sas. A hónap végére pedig megérkezik pl. a kakukk, a nádirigó, a nádi- és a kerti poszáta, a kék vércse, az aranymálinkó, a fecske és még sokan mások.

Jeles napok április hónapban

Április 1.

A tréfálkozások, a jókedvű beugratások napja. A bolondját járatás szokása kétezer esztendővel ezelőtt is divat volt már. Vannak iskolák, ahol ilyenkor fordított napot tartanak – a tanárok ülnek a padokba, a diákok pedig „tanítanak”.

Április 2.

A Föld napja

Április 4.

Történelmi szempontból jelentős dátum. 1945.április 4-én hazánk felszabadult a német megszállás alól.

Április 7.

Egészségügyi Világnap

Április 11.

A költészet napja

Április 24.

György napja – a nyájak és pásztorok ünnepe. A gazdák ekkor hajtották ki és adták át a tél után először állataikat a pásztoroknak.

Cibulka Gáborné