Az alkohol és a nők, alkohol és az allergia
Az alkohol és a nők
Német vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a nők agyát jobban károsítja az alkohol, mint a férfiakét.
Ismert, hogy az alkoholizmus agykárosodáshoz vezet. A Heidelbergi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy van-e különbség az agykárosodás mértékében férfiak és nők között.
A vizsgálatban 34 férfi és 42 női alkoholista vett részt, rajtuk kívül még 30 egészséges embert is tanulmányoztak. A vizsgált személyeknek komputer tomográffal tanulmányozták az agyukat. Bár a vizsgált nők átlagosan 5,5 éve voltak alkoholisták, ami körülbelül fele volt a férfiakénak, akik átlagosan 10,4 éve voltak alkoholisták, mégis ugyanolyan mértékű agykárosodásban szenvedtek, mint a férfiak.
A nők kicsivel kevesebbet ittak, mint a férfiak (naponta 13 adag ital a nőknél, és 17 a férfiaknál; (egy adag egy deci bornak, vagy egy pohár sörnek megfelelő alkoholmennyiséget jelent)), de ha a testtömegüket figyelembe vesszük, akkor ez egyforma mennyiségű alkoholnak felelt meg. Mind a két nemnél a teljes agytömeg néhány százalékos csökkenését figyelték meg.
Az agykárosodás mellett a túlzott mértékű alkoholos ital fogyasztása károsítja még a szívet, a vázizmokat és a májat is.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a nőknél az alkohol miatti agykárosodás mértéke gyorsabb, mint a férfiaknál. Bár a nők általában később kezdenek el inni, kevesebb alkoholt fogyasztanak, és kevésbé hajlamosak alkoholistákká válni, mint a férfiak, úgy tűnik, hogy ha alkoholisták lesznek, gyorsabban zajlanak le náluk a káros folyamatok.
A tanulmány azért jó hírrel is szolgált. 6 hetes absztinencia után az agytömeg csökkenés, legalábbis részben, visszafordul.
A kutatási eredményeknek azért is van jelentősége, mert az utóbbi években egyre több nő és egyre fiatalabban kezd el inni. Egy londoni piackutatás eredményei szerint, mind Európában, mind az Egyesült Államokban a 18-24 év között nők egy főre jutó alkoholfogyasztása az 1999-ben tapasztalt 110 literről 148 literre nőtt 2004-re.
Az alkohol kapcsolata az allergiával
Spanyol kutatók összefüggést találtak az enyhe alkoholfogyasztás és a magas IgE szint között.
Azokban az emberekben akiknek magas a vér IgE szintjük sokkal gyakrabban alakul ki allergia egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben, mint például a virágporok, penész, vagy állatszőrök.
A kutatók azt találták, hogy azoknál akik 70 grammnál alkoholnál többet isznak hetente (azaz kb. 4-5 korsó sör, 5 pohár bor, vagy 2 dl tömény) magas volt a vér IgE szintjük.
Ezután megvizsgáltak 460 allergiás beteget (szénanáthás, asztmás, vagy ekcémás) és azt találták, hogy a rendszeres alkoholfogyasztóknak átlagosan magasabb volt a háziporatka elleni IgE szintjük.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
