A dohányzás öregíti a DNS-t is
Az régóta ismert, hogy a dohányzás és a zsíros ételek túlzott fogyasztása csökkenti a várható élettartamot azáltal, hogy hajlamosítanak szívbetegségre és rákra.
Azonban a legújabb kutatások alapján kiderült, hogy a dohányzás és ezek a káros szenvedélyek közvetlenül károsítják szervezetünk örökítőanyagát a DNS-t.
A DNS a sejtekben kromoszómákba rendezetten található, melyek végén egy ún. telomer szekvencia található, amely hasonlóan a cipőfűző végén található kemény részhez, védi a kromoszómákat a károsodástól. Ezek a telomérek ismétlődő szakaszokból állnak, és amikor a sejtek osztódnak, ezek minden osztódásnál egy kicsit rövidebbé válnak. Ha a telomer hossza elér egy kritikusan rövid méretet a sejt működése elromlik, és végül elpusztul. Így a telomérek hossza, illetve a sejtjeink életképessége egyre csökken éveink előrehaladtával.
Londoni kutatók megállapították, hogy az erős dohányosok, illetve a nagyon kövér emberek telomerjei sokkal rövidebbek, mint azt az életkoruk alapján várni lehetne.
A kutatók 1.100, 18-76 éves nőnek vizsgálták meg a DNS-ét. A csoportban a nők 11%-a volt kórosan kövér (azaz a testtömegindexe – amelyet úgy kell kiszámolni, hogy a testtömeget (kg) el kell osztani a méterekben kifejezett testmagasság négyzetével (pl. 180 cm magas embernél 1,8×1,8-cal (m2)- 30-nál nagyobb) és 18%-kuk volt aktív dohányos. A kutatók megszekvenálták a vizsgált személyek fehérvérsejtjeinek DNS-ét, hogy megállapítsák, átlagosan milyen hosszú a telomerjük.
Azt találták, hogy a nőknek átlagosan évente 27 bázispárral lesz rövidebb a telomerjük (egy bázispár egy betűnek felel meg a DNS-ben). Erős dohányosokban (akik legalább egy dobozzal szívnak el naponta) azonban, akik 40 éve dohányoznak a nem-dohányosokhoz képest 200 bázispárral volt rövidebb a telomerjük, a túlsúlyos hölgyeknek pedig átlagosan 240 bázispárral a normális testsúlyúakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a 40 éve dohányzó nők sejtjei átlagosan 7,4 évvel öregebbek, míg a hasonló korú túlsúlyos hölgyek sejtjei 8,9 évvel öregebbek, mint nem-dohányzó, illetve normális testtömegű kortársaiké.
Ez a felfedezés rávilágít arra is, hogy ezek a hölgyek (és természetesen a hozzájuk hasonló urak) miért esnek nagyobb eséllyel áldozatul olyan öregségi betegségnek, mint például a szívbetegség.
Ez a felfedezés most tudományosan is alátámasztotta azt az általános megfigyelést, hogy miért néznek ki az erős dohányosok általában évekkel idősebbnek valós koruknál, és talán egy újabb motivációt ad a dohányzásról való leszokáshoz, vagy az egészségesebb életvitelhez.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
