Tudod-e?

„Novem” – latinul kilencet jelent, így a római naptárban Julius Caesarig a november a 9. hónap volt. Azonban a mai naptárunk elrendezésében a 11. helyre került. Szent András havának is nevezik. Még tart az „őszutó”.

„És teszi is a dolgát, tudja, amit egy rendszerető őszutónak tudnia kell. Az őszi vetés a földben van,dajkálja… Őrzi a nyári erdő földre hullott emlékeit az avarban….Lejjebb nyomja a hőmérő higanyszálát, figyelmeztet, hogy ne érjen minket váratlanul a tél….”

De a korbeli feljegyzések azt is megemlítik, hogy rendkívül szeszélyes egy hónap és sok meglepetést okozott már.
Pl. Időszámításunk előtt a 280. esztendőben a gallok hiába tervezték, nem tudták elfoglalni a görögországi Delphoi városát, mert egy hatalmas hóvihar megakadályozta azt.
1099-ben Angliában és Hollandiában a novemberi viharok okozta áradások során 100 000 ember veszítette életét.
1707-ben Stockholmban óriási tűzvész pusztított, melyet egy lecsapó villám okozott.
A krími háború során egy novemberi vihar megsemmisítette az egyesült angol-francia hajóhadat. Ekkor javasolta Leverrier francia csillagász III. Napóleonnak, hogy szervezzenek nemzetközi időjelző szolgálatot.

Ez a nemzetközi időjelző szolgálat napjainkban már olyan fejlett technikákkal rendelkezik, hogy hosszú távú – a legtöbb esetben részletes és pontos – előrejelzések adására is képes. Világszerte vannak meteorológiai megfigyelő állomások, melyek állandó kapcsolatban állnak egymással. Mérik a levegő páratartalmát, a szélerősséget, jelzik a hurrikánok, tájfunok, tornádók kialakulását, elvonulásuk várható útját. Előre tudható általuk a hideg vagy meleg frontok érkezése, a hőmérséklet alakulása, a csapadék milyensége (hó, eső, jégeső), ill. mennyisége stb. A rádióban, tévében, interneten, újságokban közzétett időjárás-előrejelzés (prognózis) mindenki számára nagyon hasznos és jelentős.
Pl. Tudjuk, hogy öltözzünk. Kell-e esernyő? Hogyan alakítsuk hétvégi programunkat: szabadtéri vagy fedett helyre szervezzük? Választhatunk hova, merre menjünk nyaralni, hol van jobb idő, melyik folyó, tó, tenger melegebb, stb. Van az időjárás-előrejelzésnek orvosmeteorológiai része is, mely különösen érzékeny és beteg embereknek nyújt segítséget, „használati utasítást” mellékelve egy-egy változó időszak elviseléséhez.

Változások a természetben

Az ősz egyre komorabb lesz, ahogy közeledik a tél. A fákon alig van már levél. A lombhullatás a hideghez való alkalmazkodás jele. Télen a fák élettevékenysége szünetel – ez amolyan önvédelem a számukra – ugyanis fagyos időben a fa nedvkészlete jéggé dermedne és valósággal szétfeszítené a fát. Ellenben a fenyők és más örökzöldek folyamatosan cserélik a leveleiket. (Fenyőerdőben járva bokáig gázolhatunk a fák alatt lévő száraz fenyőtűtengerben.) A szétfagyástól pedig gyantás, terpentines nedvük védi meg őket.

Az állatok egy része visszahúzódó, csendesebb életét éli a föld alá, barlangokba bújva. A felszínen azonban riadalmat okoz a hideg. A kis állatok és madarak (cinegék, pintyek, zöldikék, kenderikék … – de még a varjak is), a kopár földeken alig találnak ennivalót, ezért a házak, kertek közelébe húzódnak rejtekhely és könnyebb élelemszerzésben reménykedve. Aki látja őket segítsen rajtuk, ha tud!

Jeles napok

November 1.

– Mindenszentek

November 2. – Halottak napja

– Világszerte rájuk emlékezünk. Minden nép másként teszi ezt. Mi gyertyákat, mécseseket gyújtunk és virágokat viszünk a temetőkbe.

November 3. Hubertus napja

– A vadászat ünnepe

November 11.

– Az új bort ekkor töltik először pohárba. Gyakran e napon esik le az első hó.

November 25. Katalin

– Az e napon vízbe tett faág újévre kizöldül – „Katalin ág”.

November 30. András

– A disznótorok kezdete

Cibulka Gáborné