Az alvajárás öröklődése
Alvajárás:
Éjjel az alvó gyermekek 20%-a, a felnőttek 3%-a kell fel, sétál a lakásban, esetleg táncol, vagy kezd el enni.
A kutatók most felfedeztek egy gént, ami szerepet játszhat az alvajárás kialakulásában. Az eddig is ismert volt, hogy az alvajáró szülők gyermekei 10-szer olyan gyakran lesznek maguk is alvajárók, mint a nem-alvajáró szülők gyermekei, ami azt mutatta, hogy az alvajárásra való hajlam öröklődik.
Svájci kutatók megvizsgáltak 60 alvajáró és 60 nem-alvajáró családot. Meglepetésükre azt találták, hogy az immunrendszer egyik génváltozata (HLA-DQB1) 3,5-szer gyakrabban fordul elő az alvajárókban.
Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetet megvédje például a baktériumok, vírusok támadásától, vagy hogy a beteg (pl. rákos) sejteket elpusztítsa.
Így az immunrendszer az egészségünk legfontosabb őre.
A HLA gének segítenek az immunrendszernek a szervezetbe bejutott idegen sejtek (pl. baktériumok) felismerésében. A svájci kutatók elmélete szerint, azokban az alvajárókban, akikben a HLA-DQB1 génváltozat van, az immunrendszer lehet, hogy az alvás szabályozásában szerepet játszó sejteket támadja meg, az idegen, vagy beteg sejtek helyett. Az ilyen eseteket autoimmun betegségeknek nevezzük.
Ezt az elméletet sokan nem fogadják még el, de ha igaz, akkor az alvajárás kezelését gyökeresen megváltoztathatja.
Jelenleg ugyanis a kezelés csak a tünetek ellen irányul, míg elképzelhető, hogy egyes esetekben az immunrendszer segítése hatékonyabb, tartósabb eredményeket adhatna.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
