A fogváltás ideje egyénenként nagy szórást mutat.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-7 évesen kezdődik és általában 12 éves korra a legtöbb gyermeknek kiesik az összes tejfoga.
A fogváltás ideje alatt a tejfogak gyökerei lassan elkezdenek felszívódni, mivel az alattuk lévő maradó fogak nyomást gyakorolnak rájuk, ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a tejfogak elkezdenek mozogni, majd egyszer csak kibillenek a helyükről. A tejfogak száma 20, a maradó fogak száma viszont 32, így nemcsak a tejfogak helyén várunk új fogakat, hanem a sor végén újabb maradó rágófogak jelennek meg.

Általában az alábbi kronológiai sorrendben történik a fogváltás:

Hatos nagyőrlő 6-7 év;
Középső metsző fogak 6-8 év;
Oldalsó metsző fogak 7-9 év;
Szemfogak 9-12 év;
Kisőrlő fogak 10-12 év;
Hetes nagyőrlő 11-13 év;
Bölcsességfog 17-21 év.

Természetesen nagyon sok variáció létezik a fogak előtörési sorrendjében, és általában igaz, hogy a lányok hamarabb váltják a fogukat, mint a fiúk.

A fogváltás leggyakoribb tünetei:

A tejfogak elvesztése nem jár jelentős fájdalommal, ennek oka, hogy mire elérkezik az ideje, addigra az alatta előtörni készülő maradó fog olyan nyomást gyakorol a tejfog gyökerére, hogy az szinte teljesen felszívódik, így már kevés tartja helyben és sok esetben egy jóleső harapással ki is fordul az ínyből, így hát komoly fájdalommal nem kell számolni, ez egy természetes folyamat.

A gyermekfogorvost felkeresni akkor szükséges, ha:

• A mozgó fogak körül az íny irritált, duzzadt és érzékeny. Ez akkor jellemző tünet, ha túl sokáig mozog a fog. Ha sem a gyermek, sem a szülő nem tudja vagy akarja kibillenteni a helyéről, akkor érdemes a fogorvost megkérni, mert a fog eltávolításával szinte azonnal enyhülni kezd az ínygyulladás is.
• Előfordul, hogy a lyukas, vagy elhalt, nagy töméssel bíró tejfog gyökere nem szívódik fel teljesen, és ezért nem esik ki otthon, magától.

• A fogak növekedését fokozott nyáltermelés is kísérheti, mint a babák esetében a tejfogak előbújását. Ez a tünet a szájzug fertőzését, gyulladását idézheti elő, amire szintén a fogorvos nyújthat segítséget.
• Az előtört fogak egy részét hosszabb ideig még íny fedheti, ami kisebb tasakként képes gyűjtögetni az ételmaradékot, lepedéket. Erőteljes rágással, alapos fogmosással felgyorsíthatjuk az íny visszahúzódását.
• Ha a tejfog kiesett és hosszú idő után sem bújik elő a maradó fog a helyén, akkor érdemes fogorvoshoz fordulni, aki egy vizsgálattal megállapítja, hogy van-e egyáltalán a helyén új fog. Csírahiány esetén forduljunk fogszabályzó szakorvoshoz, hogy a meglévő fogak helyes növekedését, mikortól és hogyan támogassuk tovább fogszabályozással.

A fogváltás problémái avagy milyen problémák léphetnek fel fogváltás során?

Csírahiány vagy számfeletti fog:

Abban az esetben, ha hiába várjuk, a tejfog nem esik ki, nem is mozog érdemes szakemberhez fordulnunk, mert előfordulhat, hogy csírahiánnyal állunk szembe, azaz nincs maradó fog a tejfog alatt.
Számfeletti fog esetén több fogcsíra fejlődik ki a normálisnál, így fogtorlódásra és a fogváltás nehezítettségére számíthatunk.

Maradó fogcsíra sérülése:

Gyerekkorban gyakran előfordulhat olyan baleset, amely következtében az arcot és így a tejfogat is ért erős ütés miatt a maradó fog csírája is megsérül. Baleset esetén, ha a tejfog erőteljes mozgathatóságát, esetleg egy kis idő elteltével szürkés elszíneződését tapasztaljuk érdemes gyermekfogorvost felkeresni, aki tájékoztat a baleset utáni teendőkről. Addig is, hogy kíméljük a fogat, könnyen rágható, puha ételeket adjunk a gyereknek.

Szűk fogív:

Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódását figyelhetjük meg. A torlódott fogak nehezen tisztíthatók és emiatt gyorsan szuvasodásnak indulhatnak. A megoldást a gyermek számára a fogszabályozás jelenti, tehát mindenképpen konzultáljunk fogszabályozó orvossal.

Maradó fog előtörés előtti károsodása:

Ha a tejfogak gyulladása kezeletlenül marad, mivel a fertőzés tovább terjedése a tejfog gyökerén keresztül károsíthatja a maradó fogak csíráját. A szülőknek ezért nagyon fontos feladata, hogy rendszeresen figyeljenek gyermekük fogmosására, ha kell újra és újra mutassuk meg nekik a helyes fogmosási technikát, segítsük, amíg kialakul a kézügyessége az alapos fogmosáshoz. Másrészt pedig rendszeresen járjunk vele gyermekfogászati szűrővizsgálatokra.

Ínygyulladás:

A fogak előtörését kísérheti ínygyulladás. Ilyenkor az íny vérezhet, vörös, duzzadt és érzékeny, amely fogmosáskor ijesztő és kissé kellemetlen lehet, de fontos, hogy ennek ellenére se hanyagoljuk el a fogmosást, mert minél alaposabban mossuk, annál hamarabb fognak szűnni a tünetek. Elsősorban a hatos fog kibújása lehet nehéz időszak 6 éves kor körül. Ha több napig fájdalomra panaszkodik a gyermek, a várt fog kibújása helyén lila duzzanat jelentkezik, indokolt lehet a gyermekfogorvos felkeresése.

Szájszag:

A kellemetlen leheletet kiváltó okokra érdemes és fontos odafigyelni, mert lehet fogakkal kapcsolatos vagy más szervrendszer betegségeivel összefüggő:
• a mandulák tüszőiben képződő mandulakő rossz leheletet okoz
• áttört fog körüli tasak
• cukorbetegség sok esetben ínygyulladással jár
• felhalmozódott lepedék és fogkő
• áttört fog körüli tasak
• áttört fog körüli tasak
• szuvas fog
• lepedékes nyelv

Panaszmentesség esetén is érdemes óvodás kortól fél évente fogorvosi ellenőrzésre vinni gyermekünket, 6 éves kor után, ha a gyermekfogorvos javasolja, fogszabályozó szakorvos is lássa a gyermeket évente.

Dr. Körmendi Barbara

Források:
Dr. Fábián Gábor, Dr. Gábris Katalin, Dr. Tarján Ildikó: Gyermekfogászat, fogszabályozás és Állcsont- Ortopédia
Szabó György: Szájsebészet, macillofacialis sebészet
William R. Proffit & Henry W. Fields & Brent Larson & David M. Sarver: Contemporary Orthodontics, 6th Edition

Probléma, panasz esetén a területi gyermekgyógyász, védőnő,  IBCLC vagy laktációs szaktanácsadó képzésben részt vett szoptatási tanácsadó tud személyre szólóan segíteni.