A túl magas fehérje – fogyasztás veszélyei
Manapság, főleg az Egyesült Államokban nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett Atkins diéta. Ez röviden azt jelenti, hogy nagyon sok fehérjét (pl. húst, tojást) kell fogyasztanunk a szénhidrátok (kenyér, tészták) rovására és ettől karcsúak és egészségesek leszünk.
A legújabb kutatási eredmények azonban ezzel a diétával kapcsolatban több lehetséges veszélyre hívják fel a figyelmet. Például egy kísérletben az egyik egércsoportot az Atkins diétának megfelelő étrenddel etették, míg egy másik csoport normális fehérje mennyiséget evett. Ezután az egereket pároztatták. Azt tapasztalták, hogy a magas fehérjét evett állatoknál jóval több volt a vetélés (16%), mint a normális diétán élő állatoknál (1%).
Az ok feltehetően az, hogy a fehérje lebontása során ammónium keletkezik. A magas fehérje diétán élő állatokban az ammónium szintje háromszor olyan magas volt, ami feltehetőleg károsan befolyásolta a magzatok fejlődését.
Bár az egér és az ember különbözik egymástól, ezek az eredmények óvatosságra intenek. Azok a nők, akik gyereket akarnak, érdemesebb kiegyensúlyozott táplálkozást folytatniuk. Ráadásul a magas fehérjebevitel, illetve a magas vér ammóniumszint kedélybetegségeket és hosszútávon köszvényt is okozhat.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
