A táplálkozási zavarok biológiai okai
Az anorexia és a bulimia a két leggyakrabban előforduló táplálkozási zavar.
Mindkét betegség főleg jobb módú nőkben fordul és általánosan elfogadott nézet szerint a tüneteket az elhízástól való beteges félelem váltja ki. Az anorexiásokra a túlzásba vitt fogyókúra jellemző, amely nagyfokú soványsággal párosul. A súlyos anorexiások 10-20%-a bele is hal a kóros fogyókúrázásba.
A bulimiás nők általában nem kórosan soványak. Jellemző rájuk, hogy hetente több mint kétszer, hatalmas, mohó evészetet rendeznek, majd a hízást megelőzendő hányást, vagy hasmenést váltanak ki maguknál, esetleg erőltetett sportolásba fognak. A legismertebb bulimiás betegek közé tartozott az angol Diana hercegnő, az angol trónörökös Károly herceg volt felesége.
A betegségek gyógyítása nagyon nehéz, legalább 4-6 hónapot vesz igénybe,
sőt anorexiások esetében a rendelkezésre álló kezelések (pl. pszichoterápia, gyógyszerek) gyakran hatástalanok, és ez a beteg halálához vezethet.
Meglepő felfedezést tettek svéd kutatók, amikor anorexiás és bulimiás nőket vizsgáltak.
A vizsgált betegek háromnegyedénél ellenanyagokat találtak a vérükben az agy éhségközpontja ellen. Ezek olyan, a szervezet által termelt anyagok, amelyek hozzákapcsolódnak az agy idegeihez, és ez azt okozhatja, hogy azok nem válaszolnak megfelelően az éhséget szabályozó hormonokra.
Ez két dolgot is jelenthet.
Az egyik az, ha találnak olyan anyagokat, amelyek ezeknek az ellenanyagoknak a hatását elnyomják, azokkal gyógyítani lehetne a betegségeket. A másik, hogy a betegségnek a lelki okok mellett biológiai, sőt genetikai vonatkozásai is vannak és lehet, hogy az úgynevezett autoimmun betegségek közé tartozik.
Ezekben a betegségekben a genetikailag hajlamos emberek szervezete a saját szervei ellen ellenanyagokat termel, ami komoly betegségeket okozhat, mint például a cukorbetegség, a szklerózis multiplex, vagy a sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritis).
Korábban ki is mutatták, hogy az anorexiára való hajlam öröklődik, hiszen az közismert, hogy sokan fogyókúráznak, mégsem lesz mindenki anorexiás.
Egy másik magyarázat szerint a lelki alkat, ami öröklődik és ez váltja ki a tüneteket, és az ellenanyagok nem okozzák a betegséget, hanem csak tünetei annak. Ismert ugyanis, hogy az anorexiássá váló gyerekekre általában jellemző, hogy aggódóak, tökéletességre törekvőek, ami azt jelenti, hogy állandó stresszhelyzetben élnek. Az egyik kutatócsoport ki is mutatott az adrenocorticotrop nevű stresszhormon ellen termelődő ellenanyagokat anorexiásokban.
Mindenesetre ezek a kutatások közelebb hoznak bennünket a táplálkozási zavarok megértéséhez és azok gyógyításához.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
