Semmittevés és az agyműködés
Egy új tanulmány jó hírrel szolgál a lusta, lazsáló, pihenni szerető embereknek.
Az eredmények alapján a semmittevés létfontosságú a tanulás szempontjából.
A Cambridge-i Egyetemen olyan szerkezetet rögzítettek patkányok fején, amellyel figyelni tudták a tanulásban és memóriában létfontosságú hippocampus 100 agysejtjének működését. A patkányok egy másfél méteres kifutóban szaladgálhattak, ehettek, pihenhettek. Amikor az állatok végigmentek a kifutón az idegsejtek a vártnak megfelelő aktivitást mutatták, egy bizonyos sorrendben „kisültek”. Amikor azonban megálltak pihenni, a kutatók meglepetésére, ugyanazok az agysejtek sültek ki csak fordított sorrendben, újra meg újra, és ráadásul egyre gyorsabban. Olyan volt, mintha az állat agya többször egymás után visszafelé újrajátszotta volna a korábban lezajlott eseményeket. Sőt, azt vették észre, hogy a visszajátszás időnként egybeesett dopamin termeléssel.
A dopamin az agy jutalom vegyülete, akkor szabadul fel például, ha az állat ételt talál.
Alaposabban tanulmányozva azt vették észre, hogy akkor szabadult fel a dopamin, amikor azok az idegsejtek sültek ki, amelyek korábban akkor dolgoztak, amikor az állat az étel közelében volt. Valószínűleg így rögzült az állat agyában az étel helye: „Ez az a hely, ami a legfontosabb.”
Ha ez a felfedezés beigazolódik emberek esetében is, annak nagy hatása lehet a tanulással kapcsolatos ismereteinkre.
Ezek szerint az az idő, amikor például a semmibe bámulva merengünk, létfontosságú lehet a korábban tapasztaltak, tanultak rögzüléséhez. Ez a felfedezés arra is magyarázatot ad, hogy miért tanulunk gyorsabban, ha tanulás közben rövid szüneteket iktatunk, és rámutat arra, hogy miért hiba ezeket a szüneteket kiiktatni, amikor tanulunk, vagy szellemi munkát végzünk.
Sőt ezek az eredmények arra is magyarázatul szolgálhatnak, hogy a hiperaktív gyerekeknek miért okoz olyan nagy nehézséget a tanulás.
A kutatók korábban azt is kimutatták, hogy a patkányok agya alvás közben is megismétli az idegsejtjei kisülési mintázatát, csak ezúttal a történéssel megegyező sorrendben. Valószínűleg ekkor rögzülhetnek tartósan az aznap tanultak.
Az eredmények tehát arra utalnak, hogy akkor dolgozik agyunk a legoptimálisabban, ha a tanulás közben rendszeresen pihenünk, és megfelelő mennyiséget alszunk. Szóval ne sajnáljuk az időt a semmittevésre, vagy a merengésre!
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
