Genetikai és szociális háttér, egészségügyi hatások

Jelenleg egy évben kétszer át kell állítani az óránkat, október utolsó hétvégéjén egy órával hátra, ez a téli időszámítás, március utolsó hétvégéjén egy órával előre, ami a nyári időszámítást eredményezi. Az óraátállítás megzavarja a bioritmusunkat, így bár elvileg gazdaságilag előnyös (bár sokan ezt is vitatják), a sok emberen tapasztalt egészségkárosító hatása miatt úgy néz ki, hogy rövidesen ki fogják vezetni. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz – bár ezt a határidőt már többször kitolták.

Ezzel kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy a téli, vagy a nyári időszámítás maradjon, amiről jelenleg is rengeteg vita folyik, tudományos, politika, és civil szinteken is.

A 23andme1 cég az egyik legnagyobb közvetlenül a felhasználóval kapcsolatban álló (angolul direct-to-consumer), genetikai hátteret vizsgáló cég, amely már több mint 5 millió emberen végzett alapos genetikai analízist. A cég több mint 40 ezer felhasználót kérdezett meg arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást szeretné megtartani. A megkérdezettek nagy többsége a nyári időszámítást támogatná, 65%, a télit mindössze 16%, a többi felhasználónak nem volt véleménye. Ez egyébként hasonló a magyar adatokhoz, ahol a többség szintén a nyári időszámítást támogatja.

Ezután arra voltak kíváncsiak, hogy a preferenciának van-e genetikai alapja.

Az már korábbi kutatásaikból kiderült, hogy annak, hogy valaki reggel aktívabb, vagy valaki „bagoly típus”, azaz szeret későn lefeküdni, annak van genetikai háttere. A cirkadián (alvás-ébrenlét) ciklust több száz gén befolyásolja, így azt is, hogy valaki szeret korán kelni, vagy sokáig fent maradni. Az volt a feltételezésük, hogy a genetikailag a korán kelésre hajlamosak inkább a nyári időszámítást preferálják, míg a genetikailag bagolytípusúak inkább a télit, azaz a hagyományos időszámítást. Azonban, meglepetésükre a preferenciának nem találtak genetikai hátteret. Az viszonylag ritka, hogy valaminek nincs genetikai háttere. Mindössze azt találták, hogy azok, akiket magukat „reggeli embernek” mondták, azok 15-20 %-kal nagyobb valószínűséggel ellenezték a téli időszámítás megtartását, de genetikai hátteret ezzel nem találtak. Korábban a 23andme 400 genetikai variációt azonosított, ami befolyásolta, hogy ki milyen korán, vagy későn szeret felkelni.

Azonban találtak más, nem genetikai összefüggéseket.

A legerősebb összefüggést azzal találták, hogy valaki a hideg, vagy a meleg időjárást szereti. A meleg időjárást szeretők 86%-a a nyári időszámítást preferálta. Ez 17 százalékkal nagyobb támogatást jelent a nyári időszámítás mellett azokhoz képest, akik azt mondták, hogy a hideget szeretik.

A hőmérséklet-preferencia mellett a szezonális affektív zavarban szenvedők – a téli depresszióhoz kapcsolódó állapot, amelyet a kevesebb napfény vált ki – nagyobb valószínűséggel támogatták az állandó nyári időszámítást. A szezonális affektív zavarban szenvedők körülbelül 81 százaléka támogatta a nyári időszámítás állandósítását, ami körülbelül 8 százalékponttal magasabb, mint az összes megkérdezett.

Az idősebb és a magasabban kvalifikált emberek inkább a hagyományos, azaz téli időszámítást támogatták. A 40 évesek támogatták legnagyobb többségben a nyári időszámítást, majd ettől kezdve minél idősebb volt valaki, annál nagyobb valószínűséggel preferálta a téli időszámítást.
Talán nem meglepő módon, a korán kelők inkább a téli időszámítást támogatták, amikor korábban lesz világos. A szociális, társaságkedvelő emberek, viszont inkább a nyári időszámítást részesítették előnyben.

A fentiekkel szemben a Magyar Alvás Szövetség kutatásokra hivatkozva a téli időszámítás megtartását javasolja.

Érvelésük szerint, sok évezred óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, mely a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Most nézzük, hogy a nemzetközi tudományos irodalomban milyen eredményeket találhatunk az óraátállítással kapcsolatban.

Szemben a Magyar Alvás Szövetség állításával a tudományos érvek távolról sem egyértelműek, és bár a publikációk zöme valóban a nyári időszámítás negatív hatásait mutatja és a téli időszámítás megtartását támogatja, a legnagyobb és a legalaposabb vizsgálat ennek az ellenkezőjét állítja.

A legtöbb kutatás szerint a nyári időszámítás nem felel meg a napfény által befolyásolt cirkadián ritmusunknak, és számos negatív élettani hatással jár.

Ezeket a negatív élettani hatásokat csak nagy populációkat vizsgálva lehet kimutatni, mert a változások, bár konzekvensek, de kismértékűek. Így a tavaszi óraátállítás a szívinfarktus, az iszkémiás stroke, az autóbalesetek, pitvarfibrilláció és az öngyilkosság számának enyhe emelkedésével mutatott asszociációt2. Mivel ezek az állapotok a halálozások nagy részét képviselik, feltételezik, hogy a nyári időszámítás negatívan befolyásolhatja a populációkban az összes halálesetek számát. Egy, a neves Nature Communicationban, 2022 végén megjelent az eddigi legnagyobb ilyen vizsgálat publikációjában azonban, ezzel ellentétes eredményeket írtak le.

Ebben az európai vizsgálatban, 16 országban, 15 év alatt, 1998 és 2012 között bekövetkező 59 millió, bármilyen okból bekövetkező haláleset és a nyári időszámítás közötti összefüggést vizsgálták napi bontásban.

Az előzőekkel szemben azt találták, hogy a nyári időszámításra való átállásnál szignifikánsan csökkent a halálesetek száma, 3,6%-kal az első, és 2,9%kal a második héten. Az őszi óraátállításkor viszont megnövekedett a halálesetek száma, 1,8%-kal az első, és 2,3%-kal a második héten. Az elhalálozások okát nem vizsgálták, de azt feltételezték, hogy bár az előbb említett halálokok lehet, hogy enyhén növekednek, de más halálokok esélye viszont csökkenhet. Így egyes hipotézisek alapján, a nyári időszámításra való áttérés általi stressz jótékony hatással lehet a gyulladásos folyamatokra és az ezzel kapcsolatos betegségekre.

A napi bontásban való vizsgálat egy plusz érdekes eredményt hozott.

A legkevesebb halálozás minden héten vasárnap történt, míg a legtöbb mindig hétfőn, és ez hétnapos ciklusokat mutatott egész éven át. Ez a megfigyelés elsősorban a 40 éven felüliekre (mind nőkre, mind férfiakra) volt igaz, és nem befolyásolta egyik óraátállítás sem. Mivel a legtöbb haláleset 40 év felett történik, ez a mintázat volt igaz az egész populációra. Azonban, amikor a 10-30 év közötti fiatal férfiakat nézték csak, akkor a mintázat megfordult. A fiatal férfiakban és fiúkban, ebben az életkor-tartományban, vasárnap volt a legtöbb haláleset, és hétfőn a legkevesebb. Itt egy lehetséges magyarázat, hogy fiatal férfiak nagyobb eséllyel, vasárnap bonyolódnak veszélyesebb kalandokba.

Egy amerikai vizsgálat egy másik szemszögből vizsgálta a nyári időszámítás hatását az USA-ban.

Több mint 1 millió szarvas-jármű összeütközést vizsgálva megállapították, hogy 14-szer gyakrabban történik ilyen baleset 2 órával naplemente után, mint előtte. Az őszi óraátállításkor emiatt (amikor korábbi időpontban lesz sötét) 16%-kal megugrik az ilyen típusú balesetek száma. Modelljükben kiszámolták, hogyha maradna a nyári időszámítás, akkor az USA-ban évente 36.550 szarvassal kevesebb pusztulna el ilyen baleset következtében, 33-mal kevesebb ember halna meg, 2054-gyel kevesebb emberi sérülés történne, és az anyagi kár 1,9 milliárd $-ral kevesebb lenne. Ezzel szemben az őszi időszámítás megtartásával 73.660-nal több ilyen baleset történne, 4.140-nel több emberi sérülést és 66-tal több halált okozva, és az anyagi kár 2,39 milliárd $-ral lenne magasabb.

Mivel a nyári időszámítást követő kevesebb halálesetet bemutató nagy kutatás, csak nemrég jelent meg, ezért ezt még a tudományos társadalom nem értékelte.

Az alvással foglalkozó társaságok, a magyarral együtt jelenleg gyakorlatilag kizáróan, szemben az általános kívánsággal, a téli időszámítás megtartását javasolják. Hogy mit hoz a jövő ebből a szempontból, még kérdéses.

Az én, és ebből a szempontból laikus véleményem, a nyári időszámítást támogatja. Hiszen olyan jó, ha az ember nyáron munka után, mondjuk fél hatkor hazaér, amikor még javában világos van, és el lehet menni júliusban, akár este 8-kor is egy kellemes nyár esti sétára még világosban, napsütésben. Vagy ha vízpart mellett nyaral az ember júliusban, akkor még délután 5-kor is le lehet menni a strandra fürödni, sőt napozni is. Ezzel szemben télen sötétben megyünk reggel dolgozni, és mire végzünk már akkor is sötét van. A nyári időszámítás megtartásával télen legalább délután lenne esélyünk egy kis világosságra. De, ez persze csak egy laikus, érzelmekre alapozott vélemény, igaz a többség is ezt osztja.

Viszont ebben az ügyben egyelőre nincs egységes álláspont, meglátjuk, hogy melyik álláspont fog győzni.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom

1. Lévy L, Robine JM, Rey G, Méndez Turrubiates RF, Quijal-Zamorano M, Achebak H, Ballester J, Rodó X, Herrmann FR. Daylight saving time affects European mortality patterns. Nat Commun. 2022 Nov 14;13(1):6906.
2. https://blog.23andme.com/articles/daylight-saving-time
3. Cunningham CX et al. Permanent daylight saving time would reduce deer-vehicle collisions. Curr Biol. 2022 Nov 21;32(22):4982-4988.e4.
4. https://www.penzcentrum.hu/egeszseg/20230320/oraatallitas-2023-tavasz-itt-az-ido-hogy-visszaalljunk-a-nyari-idoszamitasra-1135181
5. Stražišar BG, Stražišar L. Daylight Saving Time: Pros and Cons. Sleep Med Clin. 2021 Sep;16(3):523-531.
6. Rishi MA et al. Daylight saving time: an American Academy of Sleep Medicine position statement. J Clin Sleep Med. 2020 Oct 15;16(10):1781-1784.

Lábjegyzetek

1 A 23andme fő profilja az emberek etnikumának vizsgálata (milyen etnikumok keveredéséből származik, hol élnek a világon rokonai?), de a felhasználók tulajdonságaiknak, betegségekre való hajlamaiknak genetikai hátteréről is kaphatnak információt (nem minden országban).

A 23andme arról is megkérdezi a résztvevőket, hogy részt vennének-e különböző, genetikai, orvosbiológiai kutatásokban. Beleegyezés esetén online kérdőíveket kapnak a felhasználók. A válaszok és a résztvevők genetikai háttere alapján, a 23andme számos nemzetközileg is elismert tudományos eredményt ért el több betegség genetikai hátterének felderítésében, ilyen például a Parkinson-kór, az asztma, vagy az autoimmun betegségek közé tartozó lupus erythematosus. Legutóbbi komoly sikerük, hogy tudományosan meggyőző eredményekben mutatták ki, hogy bizonyos genotípusú emberekben a simvastatin nevű koleszterincsökkentő súlyos mellékhatásokat tud okozni, és az FDA engedélyezte, hogy ez a gyógyszerleírásába is bekerüljön.

A 23andme eredetileg a genetikai háttér alapján egészségügyi adatokat is megadott, öröklődő betegségekkel kapcsolatban, betegségekre való hajlamról, és gyógyszerérzékenységről. Azonban ezt később az USA hatóságok megtiltották. Később ezen a tiltáson enyhítettek és bizonyos országokban engedélyezték, de egyelőre Magyarországon nem. Viszont, mivel a genotipizálási adatokat személyre szabottan elküldik és le lehet tölteni, több online cég is, néhány 10 dollárért, kielemzi az eredményeket, és megadja az említett információkat.

2 Az asszociáció itt azt jelenti, hogy van egy megfigyelt kapcsolat két adat, vagy esemény között, tehát pl. ha az egyik nagyobb, akkor a másik is, vagy ha az egyik kisebb, akkor a másik nagyobb, de az ok okozati összefüggés nincs bizonyítva.