Veszélyes-e a tartósítószerként használt propionsav?

Az autizmus (pontosabban autisztikus spektrum zavar, angolul autism spectrum disorder, ASD) gyakorisága ijesztően nő napjainkban.

Például egy, az Egyesült Államokban készült felmérés alapján 2000-ben 250 gyermekből 1, 2012-ben 68-ból 1, míg 2018-ban 59-ből 1, 8 évesnél fiatalabb gyermeknél állapítottak meg autizmust. Magyarországon az autizmus becsült gyakorisága az Autista Segítő Központ honlapja alapján 0,5%.

Az autizmus komplex jellegnek tekinthető, azaz kialakulásában genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása játszik szerepet. Mivel a genetikai tényezőket gyakorlatilag állandónak tekinthetjük, a növekedés hátterében valamilyen környezeti tényezőnek kell lennie.

A Közép-Floridai Egyetem (University of Central Florida) kutatói azt vizsgálják, hogy milyen környezeti tényezők következtében nőhet az autizmus gyakorisága. Megfigyelhető, hogy az autizmus gyakran együtt jár irritábilis bél szindrómával. Ennek az állhat a hátterében, hogy a betegek bélflórájának összetétele eltér az egészségesekétől, azaz bizonyos baktériumok nagyobb mennyiségben fordulnak elő bennük. Az is megfigyelhető, hogy ezek a baktériumok a táplálékban előforduló szénhidrátokat (pl. cellulóz) rövid szénláncú zsírsavakká alakítják át. Ezek közül autizmusban gyakran a propionsav termelődik a legnagyobb mennyiségben, melynek szintje autisztikus gyermekek székletében sokszor magasabb és ezt, egyes kutatások az autizmus kialakulásával is kapcsolatba hozzák.

Propionsav nem csak a bélben történő fermentációval kerülhet a szervezetbe.

A propionsav származékoknak (sóinak) gombaellenes hatásuk van, és gyakran használják feldolgozott élelmiszerekhez tartósítószerként, jeleik E-280-283. Mivel a propionát bázikus környezetben a baktériumokra és a penészekre hat, az élesztők működését viszont nem befolyásolja, elsősorban kenyér és péksütemények ipari előállítása során alkalmazzák. A propionsav származékokat bizonyos körülmények között takarmányok és gabonák tartósítószereként is használják, valamint a kozmetikumokban is engedélyezett tartósítószer. Mint zsírsavat az emberi szervezet teljes mértékben hasznosítja, azaz lebontja és energiát nyer belőle, így biztonsági szempontból a propionsav veszélytelennek számít, bár természetesen korlátozva van használata.

Azonban elképzelhető, hogy a túlzott mennyiségű propionsavat a szervezet nem tudja teljes mértékben lebontani, bizonyítottan képes átjutni a vér-agy gáton az agyba, és felmerülhet, hogy kapcsolat lehet az autizmusban tapasztalható magas szintje és az ASD között.

A floridai egyetem kutatói vizsgálták in vitro (azaz a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le) a propionsav hatását az idegsejtek működésére.

Kutatásuk során neurális őssejteket (olyan sejtek, amelyekből különböző funkciójú, az idegrendszer felépítésében részt vevő sejtek alakulnak ki) tenyésztettek propionsav jelenlétében. Azt tapasztalták, hogy propionsav hatására az őssejtekből kevesebb idegsejt és több gliasejt alakult ki. Bár a gliasejtek fő feladata az idegsejtek védelme, ha túl sok van belőlük, az megakadályozza az idegsejtek közti egészséges kapcsolatok kialakulását. A túl sok gliasejt erősítheti a gyulladásos folyamatokat, amelyek autizmusban is gyakran megfigyelhetők. Figyelemre méltó, hogy autizmusban szintén megfigyelhető az idegsejtek és a gliasejtek közötti egyensúly megbomlása az agyban.

A több, egy irányba mutató eredmény alapján, a kutatók felállítottak egy lehetséges hipotézist, amely magyarázhatja az autizmus kialakulásának egy lehetséges forgatókönyvét.

Számos bizonyíték van arra, hogy a mai életmód (táplálkozás, antibiotikumok) megváltoztatja az ember számára optimális bélflórát, azaz diszbiózist okoz. Ha az anyának eleve nem megfelelő a bélflórája (azaz túlzott mértékben termel propionsavat), és a terhessége korai időszakában olyan ételeket fogyaszt, amelyeknél tartósítószerként propionsav származékokat használnak, az kóros mértékben megemelheti a szervezetében a propionsav koncentrációját, ami bejuthat a magzatba, annak a fejlődő agyába és ott károsan befolyásolhatja az idegrendszer kialakulását. A folyamatot feltehetőleg genetikai hajlam is erősítheti. Tehát, a kutatók hipotézise alapján, az ASD gyakoriságának növekedése mögött a megváltozott életmódunk miatti diszbiózis, és a tartósítószerként alkalmazott propionsav egymást erősítő hatása állhat.

Mielőtt azonban a propionsav származékokat tartósítószerként feketelistára helyeznénk, fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a fenti (a kutatók szerint is) egy nem bizonyított hipotézis, hiszen a vizsgálatokat in vitro, azaz sejttenyészeteken végezték.

Propionsav, a bélbaktériumok működése révén, természetesen is van a szervezetünkben. Ezek a vizsgálatok nem bizonyítják, hogy a terhes anya által tartósítószerként elfogyasztott propionsav származékok autizmust okoznának. A végső konklúzióhoz további kísérletek, vizsgálatok szükségesek. Így, a floridai kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják, hogyha genetikailag autizmusra hajlamos, vemhes nőstényegereket propionsavban gazdag diétával táplálnak, megnő-e a valószínűsége, hogy a megszülető egerek az emberi autizmushoz hasonló tüneteket mutatnak?

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom
Baio, J. és mtsai. Az autizmus spektrum zavara prevalenciája a 8 éves gyermekek körében – Autizmus és fejlődési rendellenességek figyelő hálózata, 11 telephely, Egyesült Államok, 2014. MMWR. Felügyeleti összefoglalók. 67, 1–23 (2018).
https://www.autista.hu/mi-az-autizmus/
Abdelli LS, Samsam A, Naser SA. A propionsav az autizmus spektrum zavarában a PTEN / AKT út modulálásával indukálja a gliózist és az ideggyulladást. Sci Rep., 2019. június 19., 9. (1): 8824.
https://tudatosvasarlo.hu/eszam/e-280-propionsav