Főmenü

Kiket találunk vonzónak?

vonzó

Utolsó frissítés:

Ki vonzó számukra?

Régóta ismert, és több tudományos vizsgálattal is megerősítették, hogy a szaglásunk, hasonlóan az állatokhoz, befolyásolja a párválasztásunkat.

A molekuláris genetikai vizsgálatok azt is kiderítették, hogy azoknak az ellentétes neműeknek a szagát találjuk vonzónak, akik immunrendszere a mienkétől különböző.

A megfigyelések szerint ez a hatás nőkben sokkal erősebb, mint férfiakban. A jelenség magyarázata szerint a 6-os kromoszómán található egy régió (MHC-nak hívják), amelyik felelős azért, hogy a szervezet mit ismer fel ellenségéül (pl. baktériumot, vírust, vagy akár rákos sejtet) és arra hogyan reagál. A 6-os kromoszómából mindenkinek kettő van, egyet az apától, egyet az anyától kap. Ha a két 6-os kromoszómán az MHC régiók különböznek egymástól, akkor a szervezet többféle ellenségre tud reagálni, azaz jobban tud védekezni a fertőzések, vagy a rák ellen. Ráadásul, ha különbözik két ember MHC-ja nagyobb az esély arra, hogy egymással nem közeli rokonok.

Az egymással rokonságban levő szülők gyerekeinek nagyobb ugyanis az esélye, hogy valamilyen genetikai hibával szülessenek.

Megfigyelések szerint például az egerek úgy választják ki, a tőlük eltérő MHC-val rendelkező ellentétes nemű párt, hogy megszagolják egymás vizeletét. Nőknél pedig azt a kísérletet végezték el, hogy különböző férfiak által viselt trikókat szagoltattak meg velük, és megkérdezték őket, hogy a szag alapján melyik trikó tulajdonosával ismerkednének meg a legszívesebben. A nők a kísérletben általában a tőlük eltérő MHC-val rendelkező férfiak trikóját részesítették előnyben.

A fenti elmélet szerint párválasztásnál a tőlünk különbözőket részesítjük előnyben.

Ennek azonban úgy tűnik, hogy ellentmond egy újabb vizsgálat eredménye. Ebben a kísérletben azt vizsgálták, hogy a nők melyik férfi arcát találták vonzóbbnak, és ez hogyan viszonyult a férfiak MHC-jához. A kísérleti alanyoknak 6 férfi arcképét mutatták meg.

vonzó

Háromnak a nőéhez hasonló volt az MHC-je, háromnak különböző. Ebben a vizsgálatban a nők a hozzájuk hasonló MHC-jű férfiak arcát részesítették előnyben, mind a rövidtávú, mind a hosszútávú kapcsolatok szempontjából, de a hoszútávú kapcsolat szempontjából az összefüggés erősebb volt.

Bár a vizsgálatok eredményei ellentmondónak tűnnek, a kutatók magyarázatukkal megpróbálták feloldani ezt. Eszerint a párválasztás két szinten történik. Egyrészt olyanokhoz vonzódunk, akik genetikailag nem állnak nagyon távol tőlünk, és ezeknek arcát általában kellemesebbnek találjuk. Erre példa, hogy az Egyesült Államokban (ahol nagyon sok etnikum él egymás mellett) megfigyelhető az etnikumokon belüli párválasztás túlsúlya. A felnevelendő gyerek szempontjából előnyös ugyanis a hasonló kulturális és szociális háttér. A párválasztás másik szintje a szag alapján történik, amikor a tőlünk eltérő MHC-vel rendelkező partnert keressük, hogy a gyermekünk a lehető legegészségesebb legyen.

Természetesen a fenti megfigyelések csak nagy átlagban igazak, és az egyes embereknél számos más tényező is befolyásolhatja a párválasztást. Ráadásul a különböző dezodorokkal, parfümökkel jelentősen befolyásolni tudjuk testszagunkat, így megváltoztathatjuk a szag alapján történő párválasztást is. A helyzetet tovább bonyolítják még az olyan megfigyelések is, mint hogy a fogamzásgátló tablettát szedő nők (hasonlóan az ilyen kezelésben részesülő egerekhez) a hasonló MHC-val rendelkező férfiak szagát találták kellemesebbnek. Vagy például, hogy a nők az egyik vizsgálatban az apjukhoz hasonló MHC-jű férfiak szagát részesítették előnyben.

Mindenesetre a fentiek is megerősítik, hogy a párválasztás egy nagyon összetett, bonyolult, ösztönök által irányított folyamat, amelyet befolyásolnak az őseinktől örökölt, kicsit atavisztikusnak tűnő tényezők is.

Prof. Dr. Szalai Csaba