Intelligencia gének
Számos eredmény bizonyítja, hogy az intelligencia körülbelül 50%-ban öröklődik.
Többek között külön nevelt egypetéjű ikrek vizsgálatával megállapították, hogy az intelligencia gyakorlatilag a születés pillanatában már döntően eldől. A genetikai komponens mellett, szintén nagyon fontosak a magzatot a méhen belül ért hatások, így például a tápanyagokhoz való hozzájutás. A jelenlegi eredmények alapján a nevelés, vagy a tanulás már csak egy kicsit tud módosítani az IQ (intelligencia kvóciens) mértékén.
Sok csoport keresi azokat a géneket, amelyek befolyásolhatják az intelligenciát. Dolgukat nagymértékben megnehezíti, hogy több száz, egyesek szerint akár több ezer gén is szerepet játszhat az intelligencia kialakulásában. Ismert például, hogy számos öröklődő betegség, aminek látszólag semmi köze nincs az agy működéséhez, jár csökkent IQ-val. A rengeteg gén miatt az egyes meghatározó gének szerepe alig, vagy egyáltalán nem mérhető.
Az egyik gén, amelynek bizonyítani lehetett kapcsolatát az IQ-val az IGF2R (inzulinszerű növekedési faktor 2 receptor) génje. Ennek a génnek bizonyos változatai a vizsgálatokban gyakrabban fordultak elő kiemelkedően okos gyermekekben. Az utóbbi időben találtak viszont olyan génváltozatokat, amelyek (közel ezer embert megvizsgálva) átlagosan kis mértékben (3-4 ponttal) csökkentették az IQ-t.
Az IQ kialakulásának rendkívüli bonyolultságát tekintve azonban gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy a közeljövőben megfejtsék titkát, így egyelőre nem kell tartani attól, hogy genetikailag kiválogatott (esetleg manipulált) szuperintelligens gyermekeket „állítsanak elő”.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
