Igyunk az egészségünkért?

igyunk az egészségünkért

Egyre több kutatási eredmény erősíti meg azt a meglepő felfedezést, hogy
a mérsékelt alkoholfogyasztóknak kisebb az esélyük arra, hogy szívkoszorúér megbetegedést kapjanak, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknak.

Pedig a szívkoszorúér megbetegedése az egyik vezető halálok a fejlett országokban: az összes halálesetek kb. 25%-áért felelős. Az alkohol atherosclerosis (az artériák elmeszesedése) ellenes hatására utaló jeleket már az 1900-as években észrevették.

Alkoholizmusban elhunytak boncolásakor meglepődve találták, hogy artériájuk sokkal tisztább, tágabb mint az várható volt. Később a 60-as években azt vizsgálták, hogy mik a koronária betegség kockázati tényezői. Ilyenek például a cigarettázás, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas LDL-koleszterinszint, alacsony HDL-koleszterinszint (vagy”jó-koleszterin), a férfi nem, kövérség, vagy a családban előforduló szívkoszorúér megbetegedés. Amikor az étkezéssel kapcsolatos kockázatokat vizsgálták meglepődve találták, hogy az absztinencia fokozott szívroham kockázattal jár. Ezt azóta több tanulmány is megerősítette. 1998-ban például az USA-ban közel 130.000 embert vizsgálva megállapították, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztóknak 32 százalékkal kisebb az esélyük arra hogy szívkoszorúér betegségben hunyjanak el, mint az absztinenseknek. Sőt az érelmeszedés okozta dementia (elbutulás) kockázata is kisebb a mérsékelt alkoholfogyasztóknál.

Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseket lehet feltenni: mit jelent az, hogy mérsékelt; vajon ez mindenkire igaz; mi a legjobb hatású ital (bor, sör, vagy esetleg a röviditalok); mi lehet ennek a hatásnak az oka?

Mint általában az élet legtöbb kérdésére, ezekre se lehet egyszerű válaszokat adni. Az orvosi irodalomban a mérsékelt italfogyasztás felső határa férfiaknál általában napi 2 pohár sör (6 dl), vagy 3 dl bor, vagy 1 dl tömény ital. Nőknél ezeket a mennyiségeket kettővel el kell osztani. De ez a mennyiség egyénenként jelentős eltérhet ettől. Függ például a testsúlytól (soványabbak általában kevesebbet ihatnak), vagy az alkoholt lebontó képességtől is (van akinek egy pohár bor is megárthat), de az étkezési szokásoktól is.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a mérsékeltnél nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztásának sokkal több káros hatása van az általános egészségre, mint amennyi pozitív hatása.

Nem ihatnak alkoholt azonban például a májbetegségben szenvedők, gyerekek, terhesek, azok akiknek mellrákra van hajlamuk, és óvatosnak kell lenni azoknak akiknek családi hajlamuk van az alkoholizmusra.

A különböző alkoholtartalmú italok között a vizsgálatok alapján nincs jelentős különbség szívkoszorúérbetegség kockázatára gyakorolt jótékony hatás szempontjából. Direkt összehasonlításban általában a bor szokott „nyerni”, de általában a borfogyasztók egészségesebben is táplálkoznak, így emiatt nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a bor felelős a kisebb betegség kockázatért. Bár sokan a vörösborra esküsznek, ebből a szempontból nincs különbség a vörös és a fehérbor között sem.

A mérsékelt mennyiségű alkoholnak a következő pozitív hatásait találták: növeli a „jó” HDL-koleszterin szintjét, csökkenti a vér túlzott alvadékonyságát, növeli az „inzulinérzékenységet”, amivel csökkenti a felnőttkori cukorbetegség kockázatát (de a sok alkohol emeli a vércukorszintet, ami viszont növeli a cukorbetegség valószínűségét), és enyhe gyulladáscsökkentő hatása is van.
Az esetleges rászokás veszélye és a rejtett egyéni jellemzők (például mellrák kockázata, vagy gyenge alkohol lebontóképesség stb.) miatt azonban nem lehet egyértelműen azt javasolni minden felnőttnek, hogy igyon alkoholt. Itt is egyénre szabva lehet megállapítani, hogy kinek javasolható például napi egy-két pohár bor, vagy egy korsó sör elfogyasztása.

De a fokozott kockázatokkal rendelkezőknek akik abbahagyták a cigarettázást, elkezdtek sportolni, egészségesen táplálkoznak, nem fontos feltétlenül absztinensekké is válniuk.

De itt is igaz az az ókori görög mondás, hogy „mindent mérséklettel”.

Prof.Dr.Szalai Csaba

 

HÁNY CSILLAGOT ADNÁL A CIKKRE?
Összes szavazat: 1 Szavazatok átlaga: 5

 






Close
Ezt olvastad már? Érdekességek a tudományban, Érdekességek
Kik voltak az őseim?
Kik voltak az őseim, vannak-e rokonaim a világban? Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 2. rész

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 2. rész Kik voltak az őseim, vannak-e rokonaim a világban?Tovább

gének
Mit tudhatunk meg a génjeinkből? I. rész

1. rész: Mi az a személyes genomika? Az elmúlt bő 10 évben a genetika tudományaTovább

Close