Otthoni dohányzás
Egy tanulmány szerint azok a szülők is kiteszik gyermekeiket a passzív dohányzás veszélyeinek, akik kimennek a ház elé dohányozni, vagy az erkélyen, ablakban szívják el cigarettájukat.
A dohányfüst legfontosabb összetevőjét, a nikotint ki lehetett mutatni azoknak a dohányosoknak a lakásában, a porban és a levegőben, akik mindig kimennek cigarettázni. Az ilyen lakásban élő gyermekek szervezetében található nikotin mennyisége elérheti a 8-szorosát is annak, mint a nemdohányzó szülők gyermekeiben. A nikotin mennyisége ugyan még így is nagyon alacsony, de idővel az arra hajlamos gyermekekben dohányzással kapcsolatos betegségeket okozhat, mint például az asztma vagy a hirtelen gyermekhalál.
A cigarettafüst talán a ruhába, vagy a hajba ivódva juthat be a lakásba, vagy esetleg a huzat viszi be. A gyermekek aztán akaratlanul is belélegzik, vagy – főleg kisgyermekek – a kezükkel, játékaikkal szájukba juttatják a porban megkötődött nikotint.
Természetesen ezek a szülők lényegesen kevésbé mérgezik gyermekeiket és a velük együtt élőket, mint azok, akik a lakáson belül dohányoznak. Ebben a vizsgálatban 49 családot tanulmányoztak. A nikotint a gyermekek vizeletében, a porban és a lakás levegőjében mérték. A legmagasabb nikotinszintjük a lakásban dohányzó szülők gyermekeinek volt, 8-szor akkora, mint a lakáson kívül dohányzóknak és 14-szer akkora, mint a nemdohányosoknak. A lakás levegőjében és a porban található nikotin mennyisége hasonló különbségeket mutatott.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
