Egy kis anatómia

Az emberi gerinc jellegzetes görbületei a koponya rázkódásmentes alátámasztása és a test egyensúlyának biztosítása céljából a két lábon való járáshoz alkalmazkodva alakulnak ki. Az újszülött gerince gyakorlatilag egyenes, görbületei fokozatosan alakulnak ki, előbb a hasra fordított testhelyzetben a fej megemelésével, később a felüléssel és felállással. Rögzülésük a serdülőkor végére történik meg. A nyaki szakasz előre domborodik, a háti enyhén hátra, az ágyéki nagyobb fokban előre felé, a keresztcsonti és farki szakasz hátra és kissé felfelé fordul.

Az, hogy nem csuklunk össze a Föld gravitációs erőinek hatására, az a hátizmoknak és az ízületek feszítő izmainak állandó összehúzottságának köszönhetjük. Közismert tény, hogy rendszeres gyakorlatokkal az izmok teljesítménye jelentősen fejleszthető. Ülő életmódot, mozgásszegény életvitelt folytatók gerincet helybentartó (rögzítő és mozgató) izmai összehúzódásának ereje akaratlagos maximalis izomerejüknek mindössze 10-20%-át éri el. Hosszú távú ülés 2,1 szeresére emeli a krónikus derékfájás kialakulásának kockázatát.

Miről beszélünk, amikor a derékfájásról beszélünk?

Derékfájás

Derékfájás alatt a közös megegyezéssel akkor beszélünk, ha a fájdalom a háti felszínen, a legalsó bordaív és a fenék alatti redő közti szakaszon jelentkezik.

Gyermekkorban szerencsére a derékfájás sokkal ritkábban fordul elő, mint felnőttkorban, de egyáltalán nem tarthatjuk ismeretlen jelenségnek.

Általánosságban 8-10 éves kortól fordul elő és egészen a felnőttkor küszöbéig növekvő gyakorisággal kell szembenéznünk, amikor is a 18-44 év közötti korcsoport 80,5 százaléka, a 45-65 éves korcsoport pedig 90,1 százaléka tapasztalt már derékfájdalmat életében.

Fájdalom

Magát a fájdalmat élettani szempontból kellemetlen érzékszervi tapasztalatnak tartjuk, amely már fennálló, vagy lehetséges szöveti károsodáshoz kapcsolódik. Ez a meghatározás azonban máris túlegyszerűsítőnek tűnik, ha figyelembe vesszük azokat a tanulmányokat, amelyeket heveny derékfájdalommal kezelt felnőttek körében végeztek. Az elvégzett vizsgálatokból levont következtetések szerint a gerinc MRI felvételeken* látott elváltozások súlyosságának nincs egyértelműen előrejelző értéke fájdalom keletkezését és megszűnését illetően. Gyakorlatilag teljesen negatív (azaz kóros elváltozást nem mutató) vizsgálati eredmény esetén is jeleztek egyes páciensek fájdalmat és kifejezett kopásos eltérések mellett is találtak panaszmentes pácienst.

Tehát a szövetek felől érkező, elsődlegesen a szövetkárosítás felől értesítést tartalmazó jelzés másodlagosan az idegrendszer különböző szintjein különböző minősítő eljárásoknak esik „áldozatául”, amelyeknek végső eredménye az a bántó élmény, amelyet fájdalomnak nevezünk.

Milyen panaszok esetén indokolt orvoshoz fordulni?

Szervi megbetegedés mellett szólnak az alábbi jelek, amelyek megítélése első körben a gyermek háziorvos feladata és további kivizsgálásuk elengedhetetlen:
-4 év alatti életkor
-hirtelen fellépő gerincferdülés
-fizikai aktivitástól független, nyugalomban kifejezettebb derékfájdalom, külön felhívva a figyelmet a gyermeket éjjeli nyugalmából ébresztő fájdalomra
-ún. általános betegségtünetek: láz, étvágycsökkenés, fogyás, fáradékonyság
-egyéni kórelőzményben daganatos megbetegedés
-féloldali, lábszárba vagy lábujjakba sugárzó fájdalom
-tüsszentésre, köhögésre fokozódó fájdalom
-izomgyengeség (nem tud a gyermek guggolásból felállni, lábujjhegyen vagy sarkon járni, fél lábon ugrálni), vizelési panasz (vizeletelakadás, vagy épp ellenkezőleg akaratlan vizelet elfolyás), járáskép megváltozása-gerinctrauma a közelmúltban

Panaszok időtartama

Akut (heveny) fájdalomról a panaszok első megjelenését követő 6 héten belül beszélünk.
Szubakut (félheveny) fájdalom 6 héten túl tartó, de három hónapon belül megszűnő tapasztalat.
Krónikus fájdalom minden esetben 3 hónapnál hosszabb ideig fennmarad.

Mik a leggyakoribb okok?

Az okok felsorolásánál a leggyakoribbaktól haladunk a ritkább kórképek felé.

Mozgásszervi okok: csigolyák ívének megszakadása (spondylolysis), csigolya ívének megszakadása és a magasabban fekvő csigolya elcsúszása (spondylolisthesis), ágyéki és keresztcsonti csigolyák nyúlványainak összenövése (lumbalisatio, sacralisatio), csigolyák felszínének csontosodási zavarai ékcsigolya képződéssel (Scheuermann betegség), csigolyafejlődési zavarok (ékcsigolyák, félcsigolyák, csigolya összenövések).

Fertőzések: a csigolyák és porckorongok gyermek és serdülőkori speciális vérellátása miatt különösen érzékenyek véráram útján történő fertőződésre.

Kopásos elváltozások: amelyek a csigolya közötti porckorongokban, kisízületekben és szalagokat érintik, értelemszerűen szinte soha nem fordulnak elő gyermekeknél, bizonyos D vitamin anyagcserezavarok hajlamosító tényezőknek tekintendők.

Porckorong sérv: szintén a ritka kórokok között szerepel ebben a korcsoportban, valamelyest gyakoribb fiúkban, megelőzően nagyobb fizikai erőfeszítést követően és családtagok között gyakori porckorong sérvesedés esetén.

Daganatok: a gyermekkori gerinctáji mozgásszervi daganatok szerencsére szintén nem mindennaposak és gyakoribbak a jóindulatú, csigolyatestből kiinduló formák. Nem szűnő éjszakai fájdalom, nyomásérzékenység jelezheti jelenlétüket.

Nem gerinceredetű, szervi eltéréssel magyarázható megbetegedések is léteznek, amelyek deréktáji fájdalom képében járnak, így húgyúti fertőzések, hasnyálmirigy gyulladás, menstruációs fájdalom, vese-, mellékvese megbetegedések.

A kivizsgálást tehát házi gyermekorvos kezdje, akinek bizonyos figyelmeztető jelek esetén lehetősége van további szakorvosi kivizsgálásra irányítani a pácienst.

Milyen képalkotó vizsgálatokra van mód?

Röntgen, CT, MRI

Képalkotót tekintve, figyelembe véve a klinikai képet és a rendelkezésünkre álló kórelőzményi adatokat, a legkevésbé sugárterhelő vizsgálattal, általánosságban kétirányú gerinc röntgenfelvétellel kezdjük a kivizsgálást. Amennyiben indokolt, a csontszerkezeti eltéréseket CT, az egyéb lágyrész elváltozásokat, hosszabb gerincszakaszt, gyulladást MRI vizsgálattal ábrázolhatjuk pontosabban. Bizonyos sürgősséget igénylőtünetek megléte indokolhatja azonnali CT vagy MRI elvégzését, de ennek mérlegelés orvosi feladat.

Miből áll a kezelés?

Heveny szakban nem szteroid fájdalomcsillapító kezelés, valamint ágynyugalom, az érintett gerincszakasz kímélése alkalmazandó néhány napig. Segít a fájdalom csökkentésében a megfelelő testhelyzet, érdemes a pácienst térdben és csípőben 90 fokban behajlított lábbal fektetni. Nagyon fontos az optimális időben megkezdett fokozatos, gyógytornász általi mobilizálás. Cél az aktív izomerő növelése, ezzel a tartási rendellenességek korrekciója. A tartósan végzett testmozgás ebben az életkorban legyen valamilyen szabadon választott, a gyermek/serdülő által kedvelt mozgásforma.

*(mágneses térben, rádiofrekvenciás hullámok segítségével történő képalkotó módszer, amely kiválóan alkalmas lágyrészek, így izom, porc ábrázolására)
Köszönet a röntgen felvételért Dr. Cs. Frank Lászlónak.

Dr. Solymár Natália