A beszéd tanulása
Egy vizsgálat eredményei alapján a beszéd megtanulásának képessége már három éves korban elkezd csökkenni.
Az már korábbi megfigyelésekből is ismert volt, hogy a beszéd és általában a nyelvek tanulására a gyermekkor a legfogékonyabb idő, és ez a képesség a kor előrehaladtával fokozatosan csökken. Gondoljunk csak arra a manapság már gyakori esetre, amikor egy család gyerekekkel hosszabb időre külföldre utazik, ahol más nyelven beszélnek.
A gyermekek általában nagyon rövid idő alatt, akcentus nélkül képesek tökéletesen elsajátítani a helyi nyelvet, míg a felnőttek általában soha nem képesek a nyelv teljes megtanulására.
Néhány tragikus eset kapcsán azonban azt is megfigyelték, hogyha kisgyermekek egy bizonyos korig nem hallanak rendszeresen beszédet, soha nem fognak rendesen beszélni. Azonban az, hogy ez a képesség már három éves korban kezd csökkenni meglepte a kutatókat.
A vizsgálatokban olyan gyermekeket vizsgáltak, akik süketen születtek és életük első négy évében fülcsiga implantátumot kaptak. Ez egy olyan szerkezet, amelyik a hangot elektromos impulzusokká alakítja, amelyeket az agy érzékelni tud és így sok süket ember hallani fog. A kutatók vizsgálták egy általánosan elfogadott teszttel a gyermekek nyelvi fejlődését, szókincsét, a nyelvtan helyes használatának képességét.
Mikor érdemes elvégezni ezt a műtétet?
Azt találták, hogy azoknak a gyermekeknek volt a legjobb a nyelvi fejlődése, akik az implantátumot két éves koruk előtt kapták. Akik három, vagy négy éves korukban kapták, sokkal lassabban fejlődtek, bár a kutatók hangsúlyozták, hogy ezek a gyerekek is sokat profitáltak a szerkezetből.
Ez a felfedezés arra is rámutat, hogy az implantátum behelyezését érdemes két éves kor előtt megtenni, bár a szakemberek azt mondják, hogy a süketen születetteknél nem a beszéd az egyedüli kommunikáció. A jelbeszéd elsajátítása ugyanolyan fontos, és ennek is ez a legfogékonyabb életkora. Azt javasolják, hogy ebben a korban egyszerre kéne a gyerekeknek a jelbeszédet és a beszédet megtanítani, és ez a kétnyelvű tanítás biztosítja leginkább a legjobb beszédkészséget.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
