A bőrrák kezelésével, megelőzésével kapcsolatos újabb eredmények
A napfénynek az ember egészségére gyakorolt számos jó tulajdonsága mellett, az egyik legnagyobb hibája, hogy károsíthatja a bőr örökítő anyagát a DNS-t, ami bőrrákot okozhat.
Az 1930-as évektől a bőrrák előfordulása 20-szorosára nőtt, köszönhetően az intenzív napozás divatjának. A bőrrák legsúlyosabb formája a melanoma, ami egy nagyobb szabálytalan alakú anyajegyként indul, és ha a rákos sejtek átterjednek más szervekre, mint például a tüdőre, vagy az agyra, halállal is végződhet. Évente a világon 30.000 ember hal meg melanoma következtében.
A melanomával kapcsolatos intenzív kutatásoknak számos, a jövőben hasznosítható eredménye van.
Az egyik kutatócsoport például felfedezte, hogyha a napozókrémbe bizonyos DNS darabkákat kever, az megakadályozza a bőrrák kialakulását.
A hagyományos napozókrémek passzív védelmet nyújtanak, azaz megakadályozzák, hogy az UV sugarak a bőrbe jussanak. A fő hátrányuk, hogy hatásuk csak néhány óráig tart és az emberek nem használják őket elég gyakran, vagy megfelelő mennyiségben. Ezzel szemben a DNS fragmentumokat tartalmazó napozókrém felszívódik a bőrbe, bejut a bőrsejtekbe és napokig hatásos. A kutatók azt is feltételezik, hogy az új hatóanyagú naptej a nap által okozott bőr öregedését is lassíthatja.
Egy másik kutatócsoport olyan módszert fedezett fel, amellyel a bőrrák azon képessége vizsgálható, hogy átterjed-e más szervekre.
A melanoma sebészi eltávolítása után a betegeket 3-6 havonta ellenőrizni kell, hogy nem fejlődött-e ki bennük áttét. Az új módszer segítségével kiszűrhetők azok a betegek, akiknek többé nem kell visszatérniük kontrollra.
Egy ausztrál kutatócsoport eredményei a rákos áttét kifejlődésével szemben nyújthatnak segítséget.
Kifejlesztettek egy olyan oltást, amely a beteg emberbe fecskendezve ráveszi annak szervezetét (immunrendszerét), hogy pusztítsa el a melanomát. Az első kísérletekben a vakcinát kapott betegekben 3-szor olyan ritkán újult ki a sebészeti beavatkozás után a melanoma.
Ezek a kutatások jelenleg még csak kísérleti fázisban vannak, de ha beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, az jelentős előrelépést jelentene a bőrrák elleni harcban.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
