Leptin és a depresszió
A szervezet egyik legfontosabb testtömeg- és étvágyszabályozó hormonja a leptin.
A leptin, melyet a zsírsejtek termelnek, többek között csökkenti az étvágyat és a zsírok beépülését. Egészséges, nem kövér emberekben a növekvő mennyiségű zsírsejtek növekvő mennyiségű leptint termelnek csökkentve ezzel étvágyunkat, szabályozva testtömegünket.
A leptin fontos szerepét mutatja, hogy van egy ritka öröklődő betegség, amelyben hiányzik a leptin. Ezeknek az embereknek hatalmas, csillapítatlan az étvágya és rendkívüli módon elhíznak.
Például az egyik leptinhiányos gyereknek 3 éves korára már 42 kg volt a testtömege. Amikor aztán leptint kezdtek adni neki, teljesen normális méretűre fogyott, így például 7 éves korában mindössze 32 kg volt a testtömege. Amikor a leptint felfedezték, a kutatók azt gondolták, hogy segítségével megoldódik az elhízás elleni küzdelem, hiszen egy olyan természetes eszközt kaptak a kezükbe, amelyikkel csökkenteni lehet az étvágyat és a zsírbeépülést is.
Sajnos azonban pár éves kutatás után kiderült, hogy az elhízott emberek többségében úgynevezett leptin rezisztencia alakul ki, ami azt jelenti, hogy bár zsírsejtjeik nagy mennyiségben termelik a leptint, szervezetük nem reagál rá megfelelően, nem csökkenti az étvágyukat és a zsír beépülését sem.
A legújabb kutatások azonban a leptinnek számos más tulajdonságára is fényt derítettek.
Kiderült például, hogy a leptin nem csak az agy étvágyat és testtömeget szabályozó részén hat, hanem az érzelmeket befolyásoló területeken is. Az egyik kísérletben depresszióssá tettek patkányokat úgy, hogy elválasztották őket a többi állattól. Ilyenkor a patkányok apatikussá váltak, elvesztették érdeklődésüket a cukros italok iránt. Amikor azonban a patkányoknak leptint adtak akkor elmúlt a depressziójuk és visszanyerték régi életkedvüket. Ezekben a kísérletekben a leptin ugyanolyan jól hatott, mint a már használatos régebbi antidepresszáns szerek. Az eredményeket alátámasztják azok a vizsgálatok is, amelyek megváltozott leptin szintet találtak depressziós emberekben.
A felfedezés új típusú antidepresszáns szerek kifejlesztését teszi lehetségessé, hiszen az eredmények arra utalnak, hogy a közérzetnek egy eddig nem ismert szabályozási mechanizmusa is lehet.
Ennek azért van nagy jelentősége, mert a jelenleg forgalomban levő antidepresszánsok a betegek kb. felében nem hatásosak. Azonban, tekintve a leptin egyéb hatásait, az új gyógyszer kifejlesztéséhez a kutatóknak még számos nehézséggel kell megbirkózniuk, hiszen olyan hatóanyagot kell találniuk, amelyik nem befolyásolja például az étvágyat és a testtömeget is.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
