Mediterrán típusú étkezés hatása szellemi egészségünkre
A leginkább gyümölcsöt, zöldséget, olívaolajat és halat, kevés tejterméket, valamint húst tartalmazó diétát mediterrán típusú étkezésnek hívják. Egy nemrégiben napvilágra került felmérés szerint úgy tűnik, hogy ez a diéta csökkenti idős emberekben az Alzheimer kór kialakulását.
Az Alzheimer-kór súlyos, többnyire idős korban jelentkező fokozatos elbutulás, mely a 65-74 éves népesség körülbelül 5%-át, míg a 85 évesnél idősebb népesség közel felét érinti.
Szakértők régóta sejtik, hogy a betegség kialakulásában nagy szerepe van az étkezésnek,
de az eddig kipróbált étkezési kiegészítők, mint a B-vitamin, vagy a halakból származó anyagok, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A New York-i Columbia Egyetem kutatói arra gondoltak, hogy hátha az összetettebb rendszereknek, étkezési szokásoknak látványosabb hatásuk lehet. A vizsgálatba 2000, szellemileg egészséges, átlagosan 77 éves embert vontak be. Minden 18 hónapban résztvevők az étkezési szokásaikról egy kérdőívet töltöttek ki. A negyedik év végére 262 embernél alakult ki az Alzheimer-kór.
A résztvevőket annak alapján osztották három csoportba, hogy mennyire volt jellemző rájuk a mediterrán étkezés. A felső harmadba tartozóknak, tehát azoknak, akiknek az étkezése leginkább hasonlított a mediterrán diétára (háromszor annyi halat ettek, és harmadannyi tejterméket fogyasztottak, mint a legalsó harmadba tartozók), körülbelül 40%-kal kisebb esélyük volt, hogy náluk Alzheimer kór alakuljon ki, mint azoknak, akik az alsó harmadba tartoztak. Sőt, még a második harmadban tartozóknak is 15-20%-kal kisebb esélyük volt a betegség kialakulására.
Ez az első eredmény, amelyik a mediterrán típusú étkezés ilyen hatását mutatja.
Természetesen előfordulhat, hogy az emberek nem mondják meg a teljes igazságot, amikor az étkezési szokásaikról kérdőívet töltenek ki, de a különbség olyan nagy, hogy feltehetőleg az túlkompenzálja a hamis kérdőív kitöltésből származó torzítást. A mediterrán diétát korábban olyan betegségekkel szemben találták hasznosnak, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, vagy a rák bizonyos formái. Hogy miért véd az Alzheimer-kórral szemben azt egyenlőre nem tudják. Feltehetőleg ez a típusú étkezés azért hasznos általában, mert antioxidáns, gyulladásellenes hatású elemeket tartalmaz. A kutatók azt tervezik, hogy speciális agytérképezéssel tanulmányozzák, hogy milyen hatása lehet a különböző étkezési szokásoknak a betegség kialakulására.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
