Örököljük-e a mosolyunkat?
Biztos sokan észrevették már, hogy közeli rokonoknak, például testvéreknek vagy szülőnek és gyerekének hasonló a mimikájuk.
Ezt sokan annak tulajdonítják, hogy a rokonok sokat vannak egymás közelében, és átveszik egymástól a szokásaikat és arckifejezéseiket. Kutatók azonban most bizonyítékot találtak arra, hogy a mimika öröklődő.
Annak érdekében, hogy elkülönítsék az utánzást és a genetikai öröklődést, a kutatók vak embereket vizsgáltak. A szerzők megjegyzik, hogy az az általános hiedelem, hogy a vak emberek tapintás után sajátítják el az arckifejezésüket, nyilvánvalóan hamis, hiszen, ahogy a részvevők is elmondták, nagy nehéz a tapintással megtapasztalt arckifejezést saját arcukra átvinni.
A vizsgálatban 21 vak ember és 30 rokona vett részt. Megkérték őket, hogy idézzenek fel olyan emlékeket, amelyek bizonyos érzelmeket váltanak ki, majd lefilmezték a tapasztalt arckifejezéseket. Az interjú után 43 különböző arckifejezést katalogizáltak, több közülük arckifejezések láncolata volt. Ezután a kutatók komputer segítségével elemezték az egyes arckifejezéseket, és hasonlóságot kerestek közöttük. Azt találták, hogy a vak emberek arckifejezései sokkal nagyobb hasonlóságot mutattak a rokonaiéval, mint a nem rokonokkal.
Ez szerintük meggyőző bizonyítékát adta, hogy a mosolyok és grimaszok mögött a gének rejtőznek, azaz öröklődnek.
Az összes arckifejezés közül a harag mutatta a legnagyobb hasonlóságot a rokonok között, ezt követte a meglepetés, az undor, az öröm, a szomorúság, végül a koncentráció.
Már korábban is tanulmányozták a rokonok közötti arckifejezések hasonlóságát, sőt Darwin is megjegyezte, hogy a vak embereknél nagyjából hasonló mimikákat lehet találni, mint a látó emberek között. Néhányan ikertestvéreket tanulmányoztak, és azt találták, hogy hasonló mimikával fejezik ki örömeiket, félelmeiket. Azonban ezek az ikrek együtt nevelkedtek, és így nem lehetett kizárni a mimikrit (utánzást) a hasonlóság okaként. Azt, hogy ebben a vizsgálatban vak embereket vizsgáltak, egy új megközelítésnek számít, és az eddigieknél meggyőzőbben bizonyítja a mimika öröklődését.
A következő lépés az kellene, hogy legyen, hogy megtalálják a mimika örökléséért felelős géneket.
Ez hasznos információ lehet például azokban a rendellenességekben, ahol az arckifejezések nem működnek megfelelően.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
