Az őssejtek olyan sejtek, amelyek bármilyen fajta sejtté át tudnak alakulni (differenciálódni).

Kezdetben azt gondolták, hogy ilyen sejtek csak az embrionális fejlődés korai szakaszában találhatók meg (embrionális őssejtek), amikor még minden sejt egyforma, és csak később alakulnak ki a különböző típusú sejtek, mint például az idegsejt, az izomsejt, vagy a májsejt.

Később felfedezték, hogy a felnőtt csontvelőben is előfordulnak hasonló „jolly joker” sejtek, és nagy mennyiségben találhatóak például a köldökzsinór vérben is.

Az orvostudománnyal foglalkozó kutatók szerte a világon óriási reményeket fűznek az őssejtekhez. Azt remélik, hogy a rendelkezésre álló módszerekkel ma még gyógyíthatatlan betegségeket lehet majd segítségükkel meggyógyítani.

Főleg olyan betegségek szerepelnek a listán, amelyeket bizonyos sejtek pusztulása okoz. Ilyen például a Parkinson, vagy az Alzheimer kór, melyekben az agy bizonyos idegsejtjei elpusztultak, a fiatalkori cukorbetegség, melyet a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei pusztulása okoz, vagy a vakságot okozó szemidegsejteket, vagy a szem érrendszerét érintő sejtelhalások, és a szívinfarktus miatt kialakuló szívizomsejt pusztulás miatt bekövetkező halál. Elképzelhető, hogy, ezeken kívül őssejtek segítségével gyógyíthatóak lesznek még bizonyos öröklődő betegségek is, vagy például a leukémia.

Az őssejtek felhasználására vonatkozó kísérletek nagy része még csak laboratóriumokban, sejttenyészeteken, vagy állatkísérletek segítségével zajlik, de már van néhány konkrét példa is, amelyekben sikerrel alkalmazták az őssejtek csodálatos átváltozó képességét.

Az első sikeres gyógyítás Angliában történt. A beteg egy ritka öröklött vérrendellenességben szenvedett, melynek neve Fanconi-szindróma. Amikor a kisfiú, Matthew Farrow 5 éves lett, a szüleinek azt mondták, hogy az egyetlen esélyük arra, hogy a gyermekük életben maradjon, ha születik egy másik gyerekük, és annak a csontvelejéből átültetnek a beteg gyerekbe, s ez megmentheti őt. A szülők vállalták, de mire a kislányuk megszületett Matthew már túl beteg volt, hogy megvárja, hogy húga elég idős legyen ahhoz, hogy csontvelő donor lehessen. Ekkor az orvosok úgy döntöttek, hogy a kislány köldökzsinórjában található őssejteket használják a gyógyításhoz. A kisfiú csontvelejét elpusztították kemoterápiával, és a megszülető kislány köldökzsinórvérét infúzióval beadták a betegnek. A beavatkozás remekül sikerült. Azóta a kisfiú már serdülővé fejlődött és húgával együtt teljesen egészséges.

Állatkísérletekben ennél nehezebb feladatokat is megoldottak már.

Például patkányokon stroke után, amikor egyes agyterületeken az idegsejtek egyrésze elpusztult, őssejteket juttattak az agyba. Az őssejtek mind a károsodott, mind az ép agyterületeken idegsejtekké alakultak át, sőt kapcsolatot alakítottak ki más agysejtekkel. Egyes idős patkányok agyába fecskendezett őssejtek jelentősen javították az állatok memóriáját. Néhány állat még a fiatalabb társaiknál is jobban teljesített a labirintus tesztben.

Más kísérletekben vakságot okozó érdeformációt gyógyítottak őssejtekkel. A szem megfelelő területére bejuttatott őssejtek részvettek az új érhálózat kialakításában. A módszernek óriási lehet a jelentősége, hiszen az időskori és a cukorbetegség okozta érdeformáció (macula degeneratio, diabeteses retinopathia) a vakság egyik legfőbb oka szerte a világon.

Hasonlóképpen egereken sikerült gyógyítani a szívrohamban károsodott szívet. Itt az őssejteket a sérült szívbe fecskendezve, azok a beteg területre vándoroltak és ott szívizommá és érré alakultak, s a szív működőképessége jelentősen javult. Az ígéretes kísérleteket és elméleteket még sokáig lehetne sorolni, és sok esetben pár éven belül már embereken is ki lehet próbálni.

Az egyik fő problémát, amely abból adódik, hogy nehéz őssejtekhez jutni, meg lehet oldani, ha minden újszülött – amúgy kidobásra kerülő – köldökzsinórvérét lefagyasztják.

Így létrejöhetne egy személyre szabott „őssejtbank”, amelyet szükség esetén fel lehetne gyógyításra használni.

Prof.Dr.Szalai Csaba