Mi az a CRP, a C-reaktív protein?
Mit mutat meg a CRP?
A szervezetet érő káros hatások ellen védekező mechanizmusaink alakultak ki. Az úgynevezett akut fázis reakcióban bizonyos anyagok szintje megemelkedik, ezeket akut fázis fehérjéknek nevezzük. Ezek közé tartozik a CRP van.
A CRP, azaz a C-reaktív protein (protein = fehérje)
egy májban termelődő anyag, amely a szervezet számára idegen vagy károsodott sejtek egy speciális membránfehérjéjét ismeri fel, majd hozzájuk kötődik. Ez aktiválja a szervezet nem specifikus immunrendszerének részét képező komplement rendszert, és a makrofágok (nagy falósejtjek, az immunrendszerünkhöz tartozó fehérvérsejt típus) bekebelezik a megjelölt sejteket.
A gyulladás a szervezet szövetkárosító behatásokra adott válaszreakciója. A CRP-szint ennek a folyamatnak a markere. Az ultraszenzitív C-reaktív protein (nagy érzékenységű CRP, hs-CRP) a vizsgálat egy specifikus formája, mely nem a gyulladásos folyamatokra jellemző, hanem a szívbetegség kockázatának felmérésére szolgál.
A CRP meghatározás segítségével felismerhetőek a gyulladásos folyamatok, a gyulladásos gócok jelenléte. Normál szintje esetén akut vagy krónikus gyulladás szinte kizárható. Az emelkedett érték okai lehetnek autoimmun kórképek illetve daganatos betegségek, de leggyakrabban valamilyen külső ágens (baktérium, vírus, gomba) okozta fertőzés áll a magas CRP-érték hátterében.
A C-reaktív protein elnevezés is egy fertőzéshez kapcsolódik: a fehérje a Streptococcus pneumoniae baktérium C polysaccharidjával csapadékot képez, ezért hívják C-reaktívnak.
A CRP szintet vérből határozzák meg. Kórházi körülmények között általában más laboratóriumi eredményekkel együtt értékelik (pl. vérkép), ezért a mintát vénás vérvétel útján nyerik, majd a mérés a laboratóriumban történik. Háziorvosi rendelőben, ügyeleten lehetőség van gyorsteszt alkalmazására, melyhez az ujjbegyből vett vér is elégséges. A referenciérték számos tényezőtől függ (kor, nem, a teszt módszere). Általánosságban elmondható, hogy a gyermekekben normálértéke 5 mg/l alatt van.
A CRP a gyulladás egyéb markereinél – a vérsüllyedésnél és a fehérvérsejtszámnál – gyorsabban és érzékenyebben reagál a szervezetben lezajló folyamatokra.
A szint emelkedés akár a klinikai tüneteket is megelőzheti, egy fertőzés kezdetét követően akár néhány órán belül megjelenhet. Gyógyulás esetén is hamarabb mutat csökkenést, mint más gyulladást jelző faktorok: már normál szintre csökkent CRP mellett még láthatunk gyorsult süllyedést. Érzékenységének köszönhetően tehát a CRP szint kontrollálásával a terápia hatékonyságáról is megbizonyosodhatunk. Nyomon követhetjük a gyulladással járó krónikus betegeségek (pl. gyulladásos bélbetegségek, autoimmun kórképek) lefolyását. A CRP-t gyakran használják monitorizálásra invazív beavatkozáson átesett betegeknél vagy égési sérülteknél, mivel segítségével időben detektáló egy korai fertőzés fellépése.
A CRP meghatározás alkalmas a betegség súlyosságának, lefolyásának a megítélésére, de nem elég specifikus egy diagnózis felállításához. Az emelkedés mértéke megmutatja, milyen fokú a gyulladás, azonban annak helyére, okára önmagában ebből nem következtethetünk. Az eltérést mutató eredmény tehát csak felhívja a figyelmet a további vizsgálatok (mely jelentheti csak az orvosi fizikális vizsgálatot is) és kezelések szükségességére.
Fontos tehát tudni, hogy
– más laboratóriumi értékekhez hasonlóan – a CRP-szint mellett is figyelembe kell venni a beteg tüneteit és az egyéb vizsgálati eredményeket. A helyes diagnózis és a hatékony kezelési terv csak ezek együttes értékelése esetén születhet meg.