Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat?

Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetében élő más élőlények tulajdonságaira.

Ez a hatás állattenyésztésben már régóta ismert, nem mindegy, hogy milyen állatokat zárunk össze, ez befolyásolja például a tyúkok tojáshozamát, vagy a sertések súlygyarapodását.

A kérdés az, hogy emberben mindez hogyan néz ki, milyen bizonyítékok vannak arra, hogy társaink génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat?

Az emberi tulajdonságok túlnyomó többségéért (gyakorlatilag mindegyikért) nem egy gén felelős, hanem több száz, sőt sokszor több ezer, és természetesen a különböző környezeti faktorok. Több százezer ember részletes géntérképe, és a mesterséges intelligencia segítségével rengeteg jellemzőnél azonosították a szerepet játszó géneket, genetikai variációkat és ebből kiszámoltak egy poligénes kockázati értéket (polygenic risk score (PGS)), amellyel meg lehet becsülni bizonyos tulajdonságok kialakulásának valószínűségét.

Több vizsgálat is megállapította, hogy az, hogy egy ember (gyerek) milyen sikeres a tanulmányaiban, mi lesz az iskolai végzettsége, azt befolyásolják az öröklött genetikai variációi. Erre a tulajdonságra, azaz az iskolai végzettségre is kiszámolták a poligénes kockázati értéket (PGS-t).

Egy vizsgálatban azt nézték, hogy a gyermek iskolai végzettségét befolyásolják-e szülők iskolai sikerességére vonatkozó PGS-ek.

Meglepetésre azt találták, hogy a szülők PGS-ének nagyobb hatása van a gyermek iskolai végzettségére, mint a gyermek saját genetikai háttere. Erre az lehet a magyarázat, hogy a magasabb iskolai végzettségű szülők által biztosított háttér (magasabb jövedelem, komplexebb szülői nevelés, előnyösebb társadalmi környezet) ellensúlyozni tudja az esetleges gyengébb genetikai hátteret. Illetve fordítva is igaz, a rossz körülmények közé született tehetséges gyerekek sokszor nem az iskolában érvényesítik a tehetségüket. Ez gének említése nélkül megfogalmazva azt jelenti, hogy az iskolai végzettségben nagyobb szerepe van a szülői háttérnek, mint a tehetségnek.

Egy másik vizsgálatban azt nézték, hogyha a házastársnak magas kockázati értéke van a kábítószerre való rászokásra, akkor az befolyásolja-e a másik fél kábítószerre való rászokását.

Itt is azt találták, hogy a házastárs kockázati értékének nagyobb hatása volt a függőség kialakulásában, mint a saját kockázati érték.

De a mindennapi életből lehet több más példát hozni.

Ha például a házastársak közül az egyik a genetikai háttere miatt későn szeret lefeküdni, és később kelni, míg a másik korán lefeküdni és kelni, akkor nyilvánvalóan megzavarják egymás alvás-ébrenlét ciklusát, ami aztán számos tulajdonságot befolyásol és, különböző betegségekhez is vezethet.

A táplálkozási preferenciát is befolyásolják a génjeink. Itt is érezhető, hogy társunk étkezése befolyásolni fogja saját étkezésünket és ezáltal egészségünket.

De ezt egy csomó más tulajdonságra is meg lehet állapítani, pl. a kedély (depresszív, vagy vidám), mozgásra való hajlam, társaság kedvelés, mind befolyásolni tudja a társ tulajdonságait is. Van ahol a saját genetika a meghatározóbb (direkt genetikai hatás), van ahol a szociális genetikai hatás, azaz a társ genetikai háttere az erősebb hatású.

Természetesen a tulajdonságaink nagy részéért a saját génjeink a fő felelősek, de látszik, hogy sok esetben jelentős hatással vannak rájuk a társaink génjei.

Hogy ez a szociális genetikai hatás milyen széles körben megjelenik, állatkísérletekben is bizonyították. Az egyik ilyen vizsgálatban két különböző genetikai hátterű egértörzset vizsgáltak. Az egy egértörzsbe tartozó egereknek, ugyanaz a genetikai hátterük, azaz egypetéjű ikreknek tekinthetők. Egyes egereket a saját genetikai hátterüknek megfelelő egerekkel, másokat a másik egértörzs tagjaival tartották, és 6 hét együttlét után több mint 100 tulajdonságot vizsgáltak. Azt nézték, hogy a tulajdonság függött-e attól, hogy az egereket az azonos genetikai, vagy az eltérő genetikai hátterű egerekkel zárták össze.

Olyan tulajdonságokat vizsgáltak például, mint a stresszre adott válasz, a szorongás, sebgyógyulás, testtömeg, immunfunkciók, hormonszintek, fizikai aktivitás, tüdőfunkciók, gének expressziója (aktivitása) stb. A 117 vizsgált tulajdonságból 43-ban játszott jelentős szerepet a szociális genetikai hatás. A két egértörzs különbözött abban, hogy milyen tulajdonságokat befolyásoltak az eltérő genetikai hátterű egerek.

A szociális genetikai hatás olyan tulajdonságokat befolyásolt, mint a szorongás, testtömeg, egyes immunológiai funkciók, vagy a sebgyógyulás, és ahogy említettem néhány esetben a szociális genetikai hatás erősebb volt, mint a direkt.

Ezek közül talán a legváratlanabb a sebgyógyulás, amelyet igen jelentősen befolyásolt az, hogy az egereknek melyik genetikai hátterű egér volt a ketrectársa. Az immunológiai funkciók közül az antitest termeléséért felelős humorális immunválaszt befolyásolta jelentősen az indirekt genetikai hatás, ami például a kórokozókra adott immunválaszt befolyásolja.

Érdekes még megemlíteni, hogy az agy dopamintermelésére is nagy hatással volt az, hogy az egerek milyen genotípusú egerekkel voltak összezárva. Az agy dopaminszintje befolyásolja, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, illetve hogyan reagálunk stresszes szituációra. Talán ez utóbbi nem is meglepő, hiszen azt a mindennapokban is tapasztaljuk, hogy vannak emberek, akik nyugtatólag hatnak ránk, jól érezzük magunkat társaságukban, míg vannak olyanok, akik ellenkezőleg hatnak ránk, és ha ez a hatás hosszú távú, akkor ez más tulajdonságainkat is befolyásolja.

A fenti példák azt mutatják, hogy társaink genetikai háttere, azaz a genetikai háttér által befolyásolt viselkedésük, erős hatással tud lenni tulajdonságainkra, sőt, mivel az immunfunkciót, a stresszre való választ is befolyásolja, betegségre, való hajlamainkra is.

Ennek tudományos szempontból az is a jelentősége, hogyha tulajdonságok, betegségek genetikai hátterét vizsgáljuk, nem szabad elhanyagolni a szociális genetikai hatást sem, hiszen ennek kihagyása jelentősen torzítani fogja az eredményeket.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom
Salvatore JE, et al. Social genetic effects for drug use disorder among spouses. Addiction. 2023 May;118(5):880-889.
Su J, et al. Examining social genetic effects on educational attainment via parental educational attainment, income, and parenting. J Fam Psychol. 2022 Dec;36(8):1340-1350.
Baud A, et al. Genetic Variation in the Social Environment Contributes to Health and Disease. PLoS Genet. 2017 Jan 25;13(1):e1006498.