Éhező szülők – egészségesebb gyerekek
Svéd kutatók azt állítják, hogy a szülők, és a nagyszülők táplálkozása befolyásolhatja gyermekeik, sőt unokáik egészségét.
Gunnar Kaati és kutatócsoportja 1890 és 1920 között született 300 svéd adatait vizsgálta meg és összevetette gyermekeik és unokáik egészségi állapotával. Az eredmények igen meglepőek voltak.
Egészségesebb gyerekek
Azt találták, hogy azoknak a nagyszülőknek, akik serdülő koruk előtt jól táplálkoztak, négyszer olyan gyakran lett cukorbeteg az unokájuk, mint azoké, akik éheztek.
Ezen kívül az éhezők gyermekei kisebb valószínűséggel haltak meg szívbetegségekben. Az eredmény azért meglepő, mert génjeink, amelyek a tulajdonságainkat (így a betegségekre való hajlamot is) hordozzák, és amelyeket a szüleinktől kapunk, gyakorlatilag változatlanok maradnak az életünk folyamán, étkezésünk nem hat rájuk. A ma elfogadott nézet szerint csak a genetikai változások öröklődnek, az emberre ható külső körülmények, például a táplálkozása nem befolyásolhatja a következő generáció sorsát. Úgy tűnik azonban, hogy ezt a merev nézetet felül kell bírálni.
Az apa táplálkozása módosíthatja a génjeinek aktivitását, ami kémiailag nyomot hagyhat a DNS-én is.
Ha mindez serdülőkorban történik, amikor elkezd termelődni a spermium, ez a kémiai nyom megjelenhet a hímivarsejtek örökítő anyagán is. Ez a mechanizmus valószínűleg fokozhatta régen a következő generáció túlélési esélyeit. Ha például az egyik generációban éheztek, a következő generációra úgy lettek átprogramozva a gének, hogy azok elősegítették a táplálék gazdaságosabb felhasználását. A mai világban azonban, amikor a fejlett országokban a várható élettartam jelentősen megnőtt, és táplálékból is jóval többet veszünk magunkhoz, mint amennyi az életbennmaradásunkhoz feltétlenül szükséges, ezek a mechanizmusok a visszájukra sülhetnek el.
Hasonló okokra vezethető vissza az a megfigyelés is, hogy olyan anyáknak, akik a terhességük alatt stressznek vannak kitéve, gyermekeiknek nagyobb az esélye, hogy felnőttkorukban magasvérnyomásuk lesz. Itt is valószínűleg a génaktivitás változik meg a magzati élet során.
Ezek a felfedezések azt az új felelősséget adják nekünk, hogy már gyermekeink megszületése előtti viselkedésünkkel és szokásainkkal is befolyásolhatjuk azok egészségét, sorsát.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
