Betegség-e a lúdtalp?

lúdtalp

Mi a lúdtalp?

1. kép kifelé dőlő boka
1. kép kifelé dőlő boka

Lúdtalpnak (pes planovalgus) nevezzük sarok fokozott kifelé dőlésével (1. kép) járó állapotot. A sarok kifelé dőlésének következménye a belboka relatív süllyedése és a láb hosszboltozatának ellapulása (2. kép). Az elváltozás legjobban álló (terhelt) helyzetben, a lábakat hátulról megtekintve látszik.

Mi a lúdtalp oka?

2. kép ellapult hosszboltozat
2. kép ellapult hosszboltozat

A lúdtalp legtöbbször alkati sajátosság, ekkor nem társul más elváltozással. Gyermekkorban a járás kezdetével évek alatt, fokozatosan fejlődik az alsó végtag csontos, izmos, szalagos rendszere. Amikor a gyermek járni kezd, még nincs hosszboltozata, ezt a szervezet nagyjából 6-8 éves korra, a járás során alakítja ki. A tipegők talpa tehát normálisan egyenes (3. kép).

Nem létezik lúdtalp elváltozás 6 éves kor előtt, hiszen a lábboltozat addig még biztosan fejlődésben van, „nincs kész”.

A kicsik combcsontja és csípője anatómiailag is eltér a felnőttekétől. Ennek következménye, hogy a tipegők befelé forgatott lábbal, telitalpra lépnek (4, 5. kép),vagy kényelmesnek érzi az ún. W ülő pozíciót (6. kép).

Ezek mind a mozgásfejlődés normális állomásai.

3.kép
3.kép

Az alkati lúdtalpra jellemző, hogy lábujjhegyre álláskor hátulról megtekintve a sarok befelé-középre mozdul és a hosszboltozat az egyébként egészséges izmok húzó hatására kirajzolódik. (7. kép)

Ritkán a lúdtalpat az izomzat (pl. feszes Achilles ín, az izomzatot érintő betegségek), vagy a láb csontjainak rendellenességei is okozhatják. Ez utóbbi esetekben az elváltozás sokszor súlyosabb fokú és általában más tünetek is társulnak. Ezekben az esetekben a lúdtalp kezelését a háttérben álló betegség határozza meg és komplexebb ortopédiai feladat.

Milyen tünetei lehetnek a lúdtalpnak?

4. kép
4. kép

Amennyiben a lúdtalp panaszokat okoz, a következőkre figyeljünk: a gyermek hosszabb séták alatt felkéredzkedik, fájdalomra panaszkodik. A lúdtalp típusosan nem a „lábfej”, vagy a talp fájdalmát okozza, hanem a gyermek a lábszár belső oldalán, a belboka felett

mutatja a fájdalmas területet. Ennek oka, hogy az ellapult boltozatra nehezedő testsúly a talpon futó inakat túlterheli, ezen inak izmai pedig a lábszár belső oldalán helyezkednek el.

Mi a teendő a panaszmentes lúdtalppal, okozhat-e a későbbiekben bajokat?

5. kép
5. kép

A boltozat kialakulása átlagosan 6 éves kor környékén fejeződik be, de akár 8-9 éves korig is eltarthat. Az ezután is fennálló hosszboltozat süllyedést már nevezhetjük lúdtalpnak, ez serdülőkorban javulhat, vagy romolhat és megmaradhat felnőttkorra is. Statisztikák szerint a felnőtt populáció nagyjából 20-30%-a lúdtalpas. A mai szakmai álláspont szerint amennyiben a lúdtalp nem okoz panaszt, nem tekintendő betegségnek. Amerikai katonákon végzett több ezer főre kiterjesztett vizsgálatok szerint a panaszmentes lúdtalp nem okoz semmilyen ortopédiai problémát a későbbiekben.

A panaszmentes lúdtalp nem betegség, hanem alkati variáció, mely kezelést nem igényel.

Panaszmentes esetben a kisgyermek mezítláb járatása, lábtorna (tárgyak felvétele lábbal a földről, lábujjhegyen járás, külső talpélen járás, stb.) segíthet a lábboltozat normális kialakulásában. Alkalmazható még kifelé döntött sarkú (supinalt) cipő, mely szintén a normális boltozat kialakulásában nyújthat segítséget. Nyolc-kilenc éves kor után panaszmentes esetben lúdtalpbetét és döntött sarkú cipő viselése felesleges.

Mi a teendő a panaszos lúdtalppal?

6. kép
6. kép

Gyermekkorban a panaszokat okozó lúdtalp kezelése történhet ortopéd cipővel, betéttel, vagy műtéttel.

Nyolc éves kor alatt panaszos esetben is károsnak tartjuk lúdtalpbetét felírását, mivel a betét „ellustítja” a talpizmokat és gátja lehet az izomzat normális fejlődésének.

Nyolc éves kor alatt döntött (supinalt) sarkú cipőt, e felett betétet javasolunk, amennyiben a gyermeknek rendszeres panaszai vannak. A műtét az egyéb kezelésre nem reagáló, súlyos és panaszos esetekben jön szóba, amennyiben az izomzat egyébként egészséges és lábujjhegyre álláskor képes kialakítani a hosszboltozatot. Lényege, hogy egy-egy csavart helyezünk oldalról az ugrócsontokba. A csavarok járás közben reflexesen „rákényszerítik” a jól működő izomzatot a sarok normális helyzetbe húzására. Amennyiben a lúdtalpat más betegség okozza, ennél komplexebb ortopédiai műtétekre is szükség lehet.

Mit várjak az ortopéd cipőtől, betéttől, vagy műtéttől?

7. kép
7. kép

Fontos megérteni, hogy a lúdtalpbetét egyáltalán nem segít a boltozat kialakításában, csupán alátámasztja a talp belső oldalát és ezzel a túlterheléses fájdalmat csökkenti. A döntött sarkú cipő hozzátehet a boltozat normális kialakulásához, de ezt a hatását évek alatt éri csak el. A műtét az eddigi tapasztalatok alapján alkalmas a hosszboltozat tartós korrekciójára.

Milyen cipőben járjon a gyermek?

A járáskezdést követő fél évben a gyermek járjon nyugodtan mezítláb, vagy vékony mamuszban, amelyben érzi lábával a talajt. Később pedig hajlékony talpú, bőr felsőrészű cipőt szoktunk ajánlani, melynek erős kéregrésze és jól kiképzett sarokrésze van. Az cipő így középen, stabilan tartja a sarkat. Nyolc éves kor alatt – hasonlóan a lúdtalpbetéthez – a belül megemelt, a talp belső oldalát támasztó cipőt nem ajánljuk.

Dr. Ráskai Csaba

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!