Egy német vizsgálat alapján úgy tűnik, hogy a rózsa illatának amellett, hogy kellemes, más hasznos hatása is lehet. A lübeck-i egyetem kutatói azt találták, hogy a rózsa illata bizonyos körülmények között javítja a memóriát.

A vizsgálatban részvevőknek este, elalvás előtt meg kellett jegyezni az elhelyezkedését különböző képeslapoknak egy asztalon. A tanulási folyamat alatt minden résztvevőt rózsaillatnak tettek ki. Ezután lefeküdtek aludni. Alvás közben egy részük ugyanezt az illatot érezhette, míg másik részük nem kapott semmilyen illatanyagot. A következő nap leellenőrizték tudásukat, és azt találták, hogy azok, akik alvás közben rózsát szagoltak 97 %-ban emlékeztek a képek helyzetére, míg azok, akik rózsa nélkül aludtak, csak 86 %-ra emlékeztek. A két csoport memóriája között statisztikailag jelentős volt a különbség. Ezek az eredmények, melyeket a Science nevű tudományos lapban közöltek,

megerősítik azt az elméletet, hogy a memória alvás közben erősödik meg.

A kutatók azt gondolják, hogy tanuláskor, a frissen elsajátított ismeretek az agy hippocampus nevű részében raktározódik, majd alvás közben ezek a memóriák reaktiválódnak és átkerülnek az agykéregbe, ahol a hosszú távú tárolás történik.
Ismert, hogy az illatok komoly hatást gyakorolnak a hippocampusra. A kutatók azt gondolják, hogy a kísérletben a rózsa illata segítette beindítani ezt a reaktivációs folyamatot, és így hatékonyabbá tette a hosszú távú tárolást.

De sajnos ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy elég rózsa illatú szobában aludni ahhoz, hogy okosabban legyünk. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy nem mindegy, hogy mikor lélegezzük be alvás közben az illatot. A rózsa illata csak akkor volt hatásos, ha az alvás lassú hullámú fázisában érte az önként jelentkezők orrát. Amennyiben a REM szakaszban (amikor álmodunk), akkor hatástalan volt. És mivel az illatokhoz nagyon gyorsan hozzászokunk, az sem volt jó, ha folyamatosan illatozott az alvó mellett a rózsa, hanem az alvás fázisai szerint ki és be kellett kapcsolni. Ezeket az alvás-fázisokat azonban csak az ember fejéhez kapcsolt műszerrel lehet észlelni, úgyhogy egyelőre a hétköznapi hasznosítástól még messze vagyunk. A rózsa illata akkor sem működött, ha a résztvevők csak a másnapi teszt során szagolták a rózsát. Valószínűleg alvás közben érzékenyebb a hippocampus.

Tanulásnál egyelőre maradnunk kell annál a hagyományos, tudományosan szintén bizonyított módszernél, hogy a tanulás utáni jó mély éjszakai alvás önmagában is sokat segít.

Azt is meg kell még jegyezni, hogy a „rózsás trükk” nem minden típusú tanulásnál segített. Nem működik az olyan tevékenységeknél, mint például a zongorázni, vagy a biciklizni tanulás, mivel ezekben a folyamatokban nem a hippocampus vesz részt.

Prof. Dr. Szalai Csaba