A csokoládé jó tulajdonságai
A csokiszeretőknek jó híreket mondanak a kutatók.
Öt éven keresztül tanulmányoztak 8.000 65 év körüli férfit, figyelték a csokoládé-evési szokásaikat és az egészségük, életük alakulását.
Megállapították, hogy azok, akik rendszeresen kis mennyiségben fogyasztanak csokit, hosszabb ideig élnek, mint azok, akik egyáltalán nem esznek az édességből.
Elméletük szerint a csokoládé, a vörösborhoz hasonlóan, olyan anyagokat tartalmaz, amelyek védenek a rák és a szívbetegségek ellen. Valószínűleg a kakaóbab, amiből a csokoládé készül, olyan összetevőket tartalmaz, amelyek megakadályozzák a rák kialakulásában fontos szerepet játszó szabadgyökök kialakulását, valamint korlátozzák a káros koleszterin képződését, ami szívbetegségekhez vezethet.
Egy másik vizsgálat új oldaláról mutatta be a csokoládét. A csokoládé tartalmaz egy vegyületet, amit theobrominnak hívnak. A theobromint összehasonlították kodeinnel, ami az egyik leggyakoribb köhögés elleni gyógyszer. A vizsgálatok egyértelműen azt mutatták, hogy a theobromin sokkal jobban csökkentette a mesterségesen kiváltott köhögést, mint a kodein. A szakértők azt mondják, hogy egyelőre, még korai azt mondani, hogy a theobrominnal lehet a megfázás, az influenza által okozott, vagy a krónikus köhögést kezelni, vagy azt tanácsolni az embereknek, hogy egyenek csokoládét, ha köhögnek. De talán később ez is bekövetkezhet.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a csokoládé ezen jó tulajdonságai mellett nagyon sok kalóriát tartalmaz, ami viszont növeli az elhízás kockázatát.
A túlzott kövérség pedig tudvalevőleg többek között szívbetegségekhez, vagy például asztmához vezethet. Így a csokira is igaz az a mondás, hogy mindenből csak mértékkel.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
