Egy nemzetközi, kutatókból álló csapatnak sikerült kimutatni, hogy a potenciálisan halálos alkoholos májgyulladásban (hepatitisben) fontos szerepet játszik egy bélbaktérium, amelyet viszont egerekben vírusokkal sikeresen kiirtottak, meggyógyítva ezzel a betegséget.

Ez az eredmény felveti annak a lehetőségét is, hogy a jövőben egyes baktériumok ellen (pl. ha ellenállnak az antibiotikumoknak (rezisztensek)) vírusokkal, azaz bakteriofágokkal lehetne védekezni.

Az jól ismert, hogy a rendszeres, nagy mennyiségű alkohol fogyasztása (alkoholizmus) károsítja a májat. Az alkoholisták egy része májkárosodás miatt hal meg, de nem mindenkinél alakul ki ilyen súlyos betegség. Az alkoholos hepatitis a legsúlyosabb alkohol okozta májbetegség, a betegek 20-40%-a a kialakulás után 1-6 hónapon belül meghal. A meghalt betegek 90%-a 70 év alatti és 10%-a 40 év alatti, így ez a betegség a fejlett országokban a szívbetegség és az öngyilkosság után a harmadik leggyakoribb oka a korai halálnak. A betegséget szteroidokkal próbálják kezelni, amely nem igazán hatékony. A leghatékonyabb gyógymód a korai májátültetés, amely azonban nem mindig és nem mindenkinél kivitelezhető.

Az alkohol közvetlenül is károsítja a májat, de egyben átalakítja a belekben élő baktérium populációt, a bélflórát, vagy más néven mikrobiomot is. A kutatók először azt figyelték meg egereken, hogy az alkoholos hepatitist át lehet vinni egyik állatról a másikra a székletben található baktériumokkal. Azonban sokáig nem tudták, hogy ez hogyan történik, illetve melyik baktérium a felelős.

A kutatók genetikai módszerekkel embereken megvizsgálták, hogy a krónikus alkoholfogyasztás és az alkoholos hepatitis megváltoztatja-e a széklet baktérium tartalmát.

Azt találták, hogy mind alkoholizmusban, mind alkoholos hepatitisben a széklet baktérium összetétele különbözött az alkoholizmusban nem szenvedő emberekétől. A legjelentősebb különbséget alkoholos hepatitisben találták, ahol az Enterococcus faecalis baktérium mennyisége átlagosan 2700-szor nagyobb mennyiségben fordult elő, mint a betegségben nem szenvedő alkoholistákban, illetve nem-alkoholistákban.

Az E. faecalis egy ismert bélbaktérium, általában ártalmatlan, azonban mutációkkal új tulajdonságokra tehet szert, méreganyagot termelhet, illetve antibiotikum rezisztenssé válhat. Például, egy ismert esetben, az 1980-as években a Wisconsini Egyetem Kórházában a baktérium súlyos kórházi fertőzéseket eredményezett, ellenállt az antibiotikumnak, sőt a kórházi fertőtlenítőszereknek, rengeteg halált okozva.

A jelen vizsgálatban azt találták, hogy az E. faecalis egy endotoxint a cytolysint termeli, aminek májkárosító hatása van, azaz az alkohol okozta májkárosító hatást felerősítve, ez okozta a hepatitist.

A legszorosabb összefüggést ugyanis a cytolysin szintje és a hepatitis, illetve a mortalitás között találták. Az alkoholos hepatitises, cytolysin pozitív betegek 90%-a a kórházba kerülésük után 180 napon belül meghalt, míg a cytolysin negatív betegeknek csak 4 %-a halt meg.

Már az is egy érdekes felfedezés volt, hogy az alkoholos hepatitis kialakulásáért egy ismert, és egyébként ártalmatlannak tartott baktérium által termelt toxin a felelős, azonban a kutatók egy lépéssel továbbmentek.

Azt vizsgálták, hogy hogyan lehetne ezt a baktériumot hatásosan elpusztítani, illetve ha ez sikerül, meggyógyíthatók-e ezzel a betegek.

Az előzőek alapján ismert volt, hogy az E faecalis könnyen antibiotikum rezisztenssé tud válni, illetve az antibiotikumok nem csak a káros baktériumokat pusztítják el, hanem a hasznosakat is.

A baktériumok parazitái a bakteriofágok (röviden fágok), olyan vírusok, amelyek nagyon specifikusak egy adott baktériumtörzsre, képesek azt megfertőzni és elpusztítani.

A kutatóknak szennyvízcsatornákból sikerült 4 olyan fágot izolálni, amelyek specifikusak az E. faecalisra. Ha a beteg egereket ebből a 4 fágból álló koktéllal kezelték, sikerült belőlük az E. faecalist kiirtani, és meggyógyítani a hepatitist.

Azt, hogy egy alapvetően gyógyíthatatlan, halálos betegséget sikerült egerekben fágterápiával meggyógyítani egy igen ígéretes eredmény.

Természetesen, a módszer embereken való alkalmazása még messze van, a módszer hatásosságát, biztonságosságát klinikai vizsgálatokkal kell bizonyítani.

De a fágterápia a jövőben alternatívát jelenthet az antibiotikumokkal szemben a bakteriális fertőzések kezelésében, különösen az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok esetében.

Prof. Dr. Szalai Csaba

Irodalom
Duan Y, és mtsai. Bacteriophage targeting of gut bacterium attenuates alcoholic liver disease. Nature. 2019 Nov;575(7783):505-511.
Keen EC. „Phage therapy: concept to cure”. Frontiers in Microbiology. 2012: 3: 238.

Fotó:
pixabay.com/OpenClipartVectors