A nevetés gyógyít
Amerikai kutatók vizsgálatai tudományosan is bizonyították, hogy a nevetés jót tesz az egészségnek, azaz a viccek hatására vérereink állapota, működése javul.
Régóta ismert volt, hogy a stressz fokozza a szív és érrendszeri betegeknél a komplikációkat. Feszült, stresszes helyzetben testünk olyan hormonokat termel (pl. adrenalin és a noradrenalin), melyek hatására ereink összehúzódnak és vérnyomásunk emelkedik. Kezelés nélkül az állandósult magas vérnyomás pedig stroke-hoz, vagy szívrohamhoz vezethet. Ezeknek az embereknek az orvosok általában azt ajánlják, hogy többet pihenjenek munka közben, és sportoljanak, ami a stressz ellen hat.
Azonban kevésbé ismert az a pszichoszociális viselkedés, amely jótékonyan hathat a szív és érrendszerünkre.
Korábban végeztek egy olyan felmérést, amelyben olyan betegeket, akik szívrohamon estek át, vagy olyan beavatkozáson, amelyben eltömődött ereiket tisztították ki, vagy tágították meg, megkérdeztek, hogy milyen gyakran nevetnek. A felmérés eredményei alapján azok az emberek, akik valamilyen szív és érrendszeri betegségben szenvedtek, sokkal kevesebbet nevetnek, mint azok, akik ilyen szempontból egészségesek.
A jelenlegi vizsgálatban megkértek 10 nőt és 10 férfit, hogy nézzenek meg egy 15 perces filmet. A vizsgált személyek kétféle filmet néztek. Az egyik egy vicces film volt, a másik egy stresszes film. Ez utóbbi a Ryan közlegény megmentésének első 15 perce volt. A vizsgáltakat ezúttal nem kérdőív segítségével mérték fel, hanem egy sokkal objektívabb módszerrel vizsgálták az ereik állapotát.
Ismert, hogy a jó kardiovaszkuláris állapot jele, ha az erek fala összehúzódás után képes gyorsan elernyedni.
A vizsgált egyéneknek ultrahang segítségével figyelték a vállból a könyök irányába futó artériájuk átmérőjét. A film előtt és után a kutatók nyomásnak tették ki az önként jelentkezők artériáját és figyelték, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti állapotát. A 20 vizsgált személyből 19-nek a komédia jó hatással volt az érfal rugalmasságára. Összességében az ér 22%-kal gyorsabban nyerte vissza eredeti alakját a normálisnál a nevetés után, míg a stresszes film után 35%-kal lassabban.
Bár a stressz negatív hatására számítottak, a nevetés pozitív hatása nagyobb volt, mint amit vártak.
A kutatók igazából a nevetésnek inkább semleges hatását várták. Egyelőre nem is tudják magyarázni, hogy a nevetés milyen mechanizmussal fokozza az erek rugalmasságát. Talán a hatást az endorfinok keletkezésére lehet visszavezetni. Ezek a hormonok keletkeznek például sportolás közben is, és ezektől lesz utána jó a közérzetünk. Mindenesetre, amíg a rejtélyt megoldják, mindenkinek azt lehet tanácsolni, főleg ha szív és érrendszeri betegségben szenved, hogy lehetőleg kerülje a stresszes helyzeteket, filmeket, és lehetőleg olyan szituációkat keressen, illetve filmeket nézzen meg, amelyek vidámak, és nevetést váltanak ki.
Hiszen a nevetés olyan orvosság, melynek nincsen mellékhatása.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
