A lustaság gyógyítható?
Génterápiával kezelt lusta majmokat munkamániássá változtatták.
A felfedezés, amelyik rávilágít arra, hogy hogyan dolgozik az agy jutalomközpontja, segíthet a kedélybetegség kialakulásának megértésében, és olyan betegségek gyógyításában, mint a depresszió, vagy az obsessiv-compulsiv neurózis (kényszerbetegség).
Ugyanúgy ahogy legtöbb embertársunkra, a majmokra is jellemző az, hogyha a cél távoli, akkor sokkal kisebb hajlandóságot mutatnak dolgozni, mintha a cél kézzelfogható távolságban van.
A lustaság gyógyítható?
Azonban, ha egy gént kikapcsoltak, akkor az addig lustálkodó majmok elkezdtek keményen dolgozni. Amerikai kutatók megtanították a majmokat arra, hogy meghúzzanak egy kart, amikor a komputer képernyőjén egy lámpa pirosról zöldre vált. Az állatoknak többször egymás után jól kellett a feladatot megoldani, hogy jutalmat kapjanak. Hogy tudják, mennyit kell még dolgozniuk, a komputer képernyőjén egy szürke vonal a feladat előrehaladásával egyre világosabbá vált. Normálisan a majmok, amikor még sok feladat volt hátra a jutalomig, csak ímmel-ámmal húzogatták a kart, és csak akkor kezdtek el gyorsabban dolgozni, amikor már csak néhány feladat volt hátra és a jutalom kézzelfogható közelségbe került.
Ezután a majmok agyába egy rövid DNS darabkát fecskendeztek, ami átmenetileg kikapcsolt egy gént, amelyről tudták, hogy az agy jutalomadás folyamatában szerepel. A gén a dopamin D2 receptor fehérjét kódolta, amely az agyban termelődő dopaminhoz kötődik, és ez a kapcsolat a jutalomhoz kapcsolódó kellemes érzéseket vált ki (Így, illetve itt hatnak például egyes kábítószerek is). Ha a gént kikapcsolták, a majmok nem törődtek vele, hogy a jutalomig hány feladatot kell még végrehajtaniuk. Abbahagyták a feladat halogatását, és teljes erőből dolgoztak a feladat megkezdésétől egészen a teljesítéséig, és egyre kevesebb hibát ejtettek. A majmok igazi munkamániássá váltak, ami teljesen idegen a majmok természetétől.
A kutatók azt remélik, hogy felfedezésükkel segítenek megérteni azokat a folyamatokat, amelyek olyan kedélybetegségekhez vezetnek,
amikor a feladat teljesítéséhez kapcsolódó öröm (jutalom) érzékelése nem működik. Depressziós emberek például általában semmiben nem találnak örömet, míg a kényszerbetegek, vagy a mániás depressziósok sokszor megszállottan dolgoznak sokszor öröm nélkül. A kutatás alapján elképzelhető, hogy ezeknek az embereknek a dopamin D2 receptor mennyisége változott meg az agy bizonyos területein, melyet esetleg gyógyítani lehet.
Oldalunkon található cikkek segítik az online betegfelvilágosítást, a hiteles, szakmailag megalapozott információ szerzést, azonban nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot.