Mit csinál a kórházhigiénikus?
A higiénia szó hallatán mindenkinek elsőként a tisztaság és a takarítás jut eszébe. Igazából nem is tévednek sokat, mivel a „higiénia” szó egészség és a tisztaság görög istennője: Hügieia nevéből származik. A higiéne az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-, és munkakörülmények hatását az emberi szervezetre. Hazánkban a higiéne átfogja mindazon területeket, amelyek befolyásolják a lakosság egészségi állapotát, mint például a lakóhellyel, munkahellyel, élelmezéssel és életmóddal kapcsolatos körülményeket. Ennek megfelelően egyes szakterületekkel önálló szakágak foglalkoznak: Település- és környezethigiéne, Munka- és foglalkozáshigiéne, Élelmezés- és táplálkozáshigiéne, Sugárhigiéne, Epidemiológia (fertőző és nem fertőző betegségek) Kórházhigiéne, DDT, (rovar-és rágcsálóirtás) Egészségvédelem, egészségnevelésOlvass tovább
Gyermek az intenzív osztályon: mit jelent a folyamatos altatás?
Gyermekkorban is előfordulnak olyan megbetegedések, balesetek, mérgezések melyek súlyos, kritikus állapothoz vezethetnek. A kiváltó októl (súlyos sérülés, fertőzés, mérgezés, allergia, stb.), alapbetegségtől (neurológiai, hemato-onkológiai, pulmonológiai, sebészeti, fül-orr-gégészeti, endokrinológiai, stb.) függetlenül ebben az esetben intenzív osztályos felvétel válik szükségessé. Az igen változatos betegkörben a közös pont a hirtelen kialakuló, súlyos állapot, mely speciális beavatkozásokat, életfenntartó, szervtámogató (légzéstámogatás, lélegeztetés, gyógyszeres keringéstámogatás, agynyomás csökkentés, görcsgátlás, méreganyagok eltávolítása), bizonyos esetekben szervpótló (folyamatos vesepótló, műtüdő- V-V ECMO) kezeléseket tehet szükségessé. A fenti esetekben a beavatkozások fájdalommentes kivitelezéséhez anesztéziára – altatásra és érzéstelenítésre – van szükség. A súlyos, nem ritkán életveszélyes állapotok következtében a szervezet fokozottOlvass tovább
Gyermekkori magasvérnyomás betegségről szülőknek
Közismert, hogy a magasvérnyomás betegség, latinul hypertonia /ejtsd: hípertónia/ előfordulása felnőttkorban világszerte népbetegségnek számít. Magyarországon 3,5 millió hypertoniás személy él, és ez a magas szám jelentősen hozzájárul a hazai rossz szív- és érrendszeri halálozási mutatókhoz. Ezért is kapta a magasvérnyomás a „csendes gyilkos” baljóslatú nevet. A magasvérnyomás, mint krónikus betegség már kora gyermekkorban is jelentkezhet. Csecsemőkorban előfordulása igen ritka kb. 1%-os, azonban az iskolás kortól előfordulása egyre nő és főként a kórosan elhízott gyermekek körében eléri akár a 20-30%-ot is. A cikk szerzője szeretné felhívni a szülők figyelmét a gyermekkorban megjelenő magasvérnyomás betegség sajátosságaira és a gondozás fontosságára. Ezen cikkOlvass tovább
Gyógyszerek otthoni tárolása
A házi patika összeállításakor sokan nagy gondot fordítanak arra, hogy minden eshetőségre felkészüljenek, így a leggyakrabban felmerülő, orvosi segítséget nem igénylő problémákra tartanak otthon gyógyszert. Emellett természetesen a rendszeresen szedett, vagy akut megbetegedés kapcsán receptre írt készítmények is helyet kapnak a házi patikában. A gondosOlvass tovább
Létezik stroke gyermekkorban?
A családtagokból egy-egy gyermekkori stroke (szélütés) eset általában megdöbbenést és hitetlenséget vált ki. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen időskorral, illetve krónikus betegségek garmadájával (mint például érelmeszesedés, magasvérnyomás betegség) azonosított betegség gyermekekben alakuljon ki? A probléma hátterében valóban nem ugyanazok a tényezők állnak, és bár nemOlvass tovább
Összefoglaló a gyermekkori táplálási zavarokról – szűrő kérdőívvel
Mi a gyermekkori táplálási zavar (PFD)? A gyermekkori evészavaroknak sokáig nem volt egységesen elfogadott meghatározása, minden szakterület a saját szempontjai szerint kategorizált. 2019-ben az Egészségügyi Világszervezet egy munkacsoportja kidolgozott egy átfogó definíciót. Eszerint gyermekkori táplálási zavarnak (Pediatric Feeding Disorder, PFD) az életkornak nem megfelelő orálisOlvass tovább
Kicsi, kerek, fehér….
Gondoltam valamire, kicsi, kerek fehér és jellemzően gyermekkorunk kellemetlen élményeit juttatja eszünkben? Ez bizony a tabletta, de vajon valóban csak ennyiről van szó? A tabletták a 8. Magyar Gyógyszerkönyv (továbbiakban Ph.Hg.VIII) meghatározása szerint:„egy vagy több hatóanyag egyszeri dózisát tartalmazó, szilárd, bevételre szánt gyógyszerkészítmények, melyeket rendszerintOlvass tovább
Milyen varratom lesz a műtét után?
A folytonossághiányok egyeztetése különféle módszereket és varróanyagokat igényel, attól függően, hogy a sérülés a bőrön, vagy egyéb szöveteken jött létre. A kültakaró traumás, vagy művi sebeit különböző varrattechnikákkal zárhatjuk. Műtét után a páciens számára „látható” varrat rendszerint a bőrvarrat. Ennek megfelelő elkészítése az ideális sebgyógyulásOlvass tovább
Szabad-e szoptatni COVID-19 pozitív anyáknak újszülöttjüket, illetve el kell-e őket választani gyermeküktől?
A világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírusfertőzés a terhes nőket és a kismamákat sem kerüli el. Nagyon fontos kérdés, hogy a fertőzött anyák szoptathatnak-e, illetve az is, hogy el kell-e választani őket újszülött gyermeküktől? Ismert, hogy az anyatej, amellett, hogy nagyon fontos tápanyagforrás a gyermekeknek, antitesteket ésOlvass tovább
Hogyan hordozzak helyesen?
A hordozás egy olyan tevékenység, melyben a gyermeket testközeli helyzetben, erre alkalmas eszközben és módon szállítják. A hordozás története nagyon régre nyúlik vissza. Szerintem meg sem határozható pontosan, ki és mikor rögzítette először magára a gyermekét. Képi forrásokon jól látszik, hogy úgy az alacsonyabb, mintOlvass tovább
Befolyásolják-e a szülőket ért gyermekkori hatások későbbi gyermekeik egészségét?
2. rész. Állatkísérletek, epigenetikai mechanizmusok. A gének epigenetikai szabályozásának 3 fontos fajtáját szokták megkülönböztetni. Ezek a DNS metilációja, a DNS környezetében található fehérjéknek a módosulásai, és a különféle RNS-ekkel történő szabályozás. Ezek a folyamatok ki és be tudnak kapcsolni géneket, csendesíteni, vagy erősíteni tudják működésüket,Olvass tovább
Befolyásolják-e a szülőket ért gyermekkori hatások későbbi gyermekeik egészségét?
1. rész. Humán eredmények A genetika, a kromoszómák, majd a DNS felfedezésével a XX. század közepétől, a tudományos körökben egyre inkább az a nézet vált elfogadottá, hogy tulajdonságainkat a szülőktől kapott génjeink összetétele (szekvenciája), illetve a minket ért környezeti hatások kölcsönhatása határozza meg. A szülőketOlvass tovább
Tervezett gyermeksebészeti műtét időzítése
Mielőtt a leggyakoribb gyermeksebészeti, műtéti ellátást igénylő kórképekről szólnánk, fontos megmagyarázni a tervezett műtét fogalmát. Idetartoznak az egyébként műtéti megoldást igénylő, de nem sürgős beavatkozás igénylő esetek. Ezzel ellentétben a sürgős, akut műtéti ellátást igénylő betegségek esetén a mielőbbi ellátás indokolt, megelőzve a maradandó egészségkárosodást.Olvass tovább
Mikor kerülünk sorra? – Betegosztályozás (triázs) és várakozási idő a Sürgősségi Osztályon
Aki gyermekével vette már igénybe a Sürgősségi Osztályon nyújtott ellátást, bizonyára ismerősnek találja a helyzetet: tömött váróterem, végtelennek tűnő sor a triázs pult előtt. A szülők gyermekük iránt érzett jogos aggodalmán kívül sokszor az elégtelennek érzett tájékoztatás is bizonytalanságot, a munkájuk maximális ellátására törekvő egészségügyiOlvass tovább
Finomságok a kórházi menzáról
Rövid cikkem célja megosztani Olvasóinkkal mindennapi tapasztalataimat a gyermekek kórházi étkezésével kapcsolatban. Sajnos a kórházi étkezés során nem lehet személyre szabottan menüt választani és a kórházi menza esetében a lehetőségek sem olyanok, mint egy étteremben, így gyakran az előítéletek miatt nem szívesen fogadják a gyerekekOlvass tovább
