Így válasszunk bölcsit a kisgyermekünk számára!
Idén is szavazhatunk az Év Bölcsődéjére A legtöbb kisgyermek életében eljön a pillanat, amikor a szülei hároméves kora előtt bölcsődébe íratják. A csöppségek szociális fejlődése szempontjából rendkívül fontos, hogy szakértő kezek között, szerető közösségben, változatos élményekkel gazdagodva töltsék a hétköznapjaikat. De mit mond a szakember, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a megfelelő intézmény kiválasztásakor, és milyen a jelenlegi helyzet bölcsődei fronton? PR cikk A bölcsődekérdés a gyermekek hároméves kora előtt minden olyan családban felmerül, ahol mindkét szülő dolgozni szeretne, vagy anyagi megfontolásból rákényszerül erre. „Szerencsések azok a szülők, akiknek van választási lehetőségük, hiszen a statisztikai mutatók alapján jelenleg a MagyarországonOlvass tovább
Veleszületett fülkagyló elváltozások, deformitások kezelése műtét nélkül
Kevesen tudják, hogy a fülkagylónak – jóllehet a hallószerv részét képezi – a hallásban kevés szerepe van. Tulajdonképpen egy kiterjedt, porcalappal alátámasztott bőrredőről van szó, amelynek funkciója a hang irányának megállapítása, továbbá a szemüveg viselhetőségének biztosítása. Esztétikai jelentősége vitathatatlan. Hiánya, torzulása az arc egységét megbontja. A fülkagyló elváltozásai lehetnek veleszületettek és szerzettek (pl. baleseti sérülés, daganat stb.), részlegesek, teljesek, egy- és kétoldaliak. Műtéti kezelésük lehet alaki eltérést javító vagy hiánypótló célzatú. A veleszületett rendellenességeket többféleképpen csoportosíthatjuk és az egyes csoportokon belüli típusok is változó súlyossági fokban jelenhetnek meg. A fülkagyló elváltozások egyik klasszikus és rövid beosztása a következő: Nagyságbéli elváltozások,Olvass tovább
Gyermekkori emlő elváltozások: mikor kell sebészhez fordulni?
Bevezetés Mind lányok, mind fiúk esetében, bármely életkorban előfordulhatnak emlő elváltozások, rendellenességek. Ezek jelenthetnek szimmetriában, vagy méretben létrejött eltéréseket, lehetnek egy-, vagy kétoldaliak. Gyermekekben ezek nagyon ritkák és általában vagy hormonális, vagy jóindulatú daganat képében jelentkező elváltozások, amelyek zöme kamaszkorban jelentkezik. Milyen kórtörténeti kérdések fontosak?Olvass tovább
A mikrobiom változása az ember evolúciója során
A tudományos világban ma már általánosan elfogadott, hogy az ember szimbiózisban él számos más fajjal, amelyek nélkülözhetetlenek az életünkhöz. Ez annyira igaz, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok sejtszáma meghaladja az emberi sejtek számát és nélkülük az egészséges emberi élet elképzelhetetlen. A mikroorganizmusok közül jelenleg aOlvass tovább
Amikor eltérés tapasztalható a csecsemő mozgásfejlődésében
Mozgásfejlődés csecsemőkorban 2. Hogyan segíthet a szülő amikor eltérés van a mozgásfejlődésben? 1–3 hónapos életkorban A csecsemő fejének, törzsének helyzetét érdemes figyelnünk. Figyelemfelkeltő, ha csak egy irányba tekint, esetleg oldalra billenti a fejét, törzsét is oldalirányba hozza („kiflizik”). Hogyan segíthet a szülő? A kevésbé preferáltOlvass tovább
Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Csecsemő mozgásfejlődése 1.„Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek? Mi a normál fejlődés üteme? Mit tegyünk, ha eltérés van?” Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek? Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mozgás már méhen belül (intrauterin) korban elkezdődik. Talán nem is gondolnánk, de az embrióOlvass tovább
Hozzátáplálás: mikor – mit – hogyan?
Az első életév során a csecsemő táplálásának fő célja, hogy hozzájusson a megfelelő növekedéséhez szükséges tápanyagokhoz. Emellett legalább ilyen fontos cél az evéshez kapcsolódó motoros készségek elsajátítása és az egészséges étkezési viselkedés kialakulása. Az evés fejlődésének alapja a megfelelő anatómiai felépítés és idegrendszeri működés. Mégis,Olvass tovább
Gének harca a tuberkulózissal (TBC)
Gén, amely a TBC-ben és a COVID-ban is szerepet játszik Ismert, hogy a különböző fertőző betegségek, járványok nem érintenek mindenkit egyformán. Van, akinél egy fertőző patogén nagyon súlyos, halálos betegséget okoz, másoknál a betegség enyhébb lefolyású, és van, aki meg sem kapja a betegséget. ManapságOlvass tovább
Miért fontos az életkor szerint előírt és ajánlott oltások adása a koronavírus – járvány alatt is?
A Covid-19 világjárvány fenekestül felfordította mindannyiunk életét – a gyerekek kimaradnak a bölcsődéből, óvodából, iskolából, a szülők nagy része vagy otthon kell dolgozzon, vagy változatlanul járnia kell munkába, ami a családok mindennapjait is nagyon megnehezíti. Kétségtelenül soha nem látott érdeklődés övezi a védőoltások ügyét, ámOlvass tovább
Az egyensúlyérzék – a sorozat 4. eleme
Azt mindig tudtam, hogy az egyensúlyozás nem az erősségem. De akkor éreztem át igazán a dolog bonyolultságát, amikor gyógypedagógus barátnőm elmesélte, hogy nem csak egyféle egyensúlyról beszélhetünk. Lehet, hogy egy gyerek nagyon ügyesen és gyorsan biciklizik, meg fut (vagyis jó a dinamikus egyensúlya), de attólOlvass tovább
Serdülőkori mentális egészség a koronavírus-járvány idején
Mi történik vajon a kamaszok pszichés egészségével a járványhelyzet idején? Mi lesz a legfontosabb életkori feladataikkal, például a családi- és a kortárs kapcsolatok változásaival vagy éppen az identitás alakulásával? Hogyan hathatnak a lassan egy éve tartó, hol szigorodó, hol enyhülő koronavírus járványhoz kapcsolódó korlátozások aOlvass tovább
A „sprinter gén” hiányának változatos hatásai
Ismert, hogy a versenysportokban való sikerességnek van genetikai háttere. Eddig több, mint 200 genetikai variációt találtak, amely befolyásolja a versenysportbeli sikereket. Ezek közül a gyorsaságot igénylő sportokban kiemelkedő szerepe van az aktinin-3 génjének (ACTN3). Az aktinin-3 a gyors izomrostokban található. A világon az emberek 20%-aOlvass tovább
A népegészségügy története – visszatekintés a múltba
Az emberiség történetében ókortól kezdődően fontosnak tartották az egészség megőrzését és próbálták a betegségeket valamilyen (kezdetleges) módon megelőzni. Az ókor embere elsősorban a személyi higiénia, a test tisztasága révén igyekezett a betegségeket távol tartani; ennek érdekében fürdőházakat építettek, a szennyvíz elvezetéséről csatornarendszerekkel gondoskodtak. Az ókorbanOlvass tovább
Mit csinál a kórházhigiénikus?
A higiénia szó hallatán mindenkinek elsőként a tisztaság és a takarítás jut eszébe. Igazából nem is tévednek sokat, mivel a „higiénia” szó egészség és a tisztaság görög istennője: Hügieia nevéből származik. A higiéne az orvostudomány egyik ága, amely vizsgálja a környezetet, az élet-, és munkakörülményekOlvass tovább
