Kérdések és válaszok a koronavírus omikron variánsával kapcsolatban
A SARS-CoV2 nevű koronavírus, amely a COVID-19 (coronavirus disease 2019) világjárványt, azaz pandémiát okozza, folyamatosan komoly fejtörést jelent a tudományos világ számára is. A probléma egyik fő oka, hogy amellett, hogy a vírus rengeteg betegséget, sőt halált is okoz, folyamatosan változik, azaz a benne levő nukleinsav (RNS) mutálódik, és amikor az egyik variánst már kezdik kiismerni, akkor a mutációk hatására szinte egy új vírus keletkezik, amely sokszor teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik, mint a már megismert variáns. A mutációk megváltoztathatják a vírus fertőzőképességét, a betegség tüneteit, súlyosságát és sajnos az eredeti, elsőként azonosított vírus ellen kifejlesztett oltások hatásosságát is. 2021 évOlvass tovább
Mit nevezünk ritka betegségnek?
Napjainkban egyre többször találkozhatunk a „ritka betegség” elnevezéssel. Van a ritka betegségeknek világnapja (február 26.) és van a Semmelweis Egyetemen Ritka Betegségek Intézete is. Mit nevezünk ritka betegségnek, és valóban ritkák-e a ritka betegségek? Ritka betegségnek nevezzük Európában azokat a betegségeket, melyeknek populációs gyakorisága kisebb, mint 1/2000. A gyakoriságon túl még a definícióhoz tartozik, hogy csak olyan betegségeket sorolunk ide, amelyek nagyon súlyosak, sokszor életet veszélyeztetők, és/vagy együtt járnak valamilyen fogyatékossággal, a betegek életminőségét gyakran rontják, az önállóságuk csökkenéséhez, vagy elvesztéséhez vezetnek. Gyakori a betegséggel járó erős fájdalom, ami szenvedést okoz mind a beteg, mind pedig a családja számára. EzeketOlvass tovább
Mi befolyásolja, hogy fiúnk, vagy lányunk születik?
A WHO adatai szerint a világon születéskor a fiú-lány arány átlagosan 105:100, azaz minden 100 lány születésre 105 fiú születése jut. Azonban a fiúk szervezete kicsit érzékenyebb a különböző környezeti stressz-hatásokra, illetve nagyobb eséllyel folytatnak kockázatosabb életmódot, így ez az arány serdülőkorra kiegyensúlyozottabbá válik, ekkoraOlvass tovább
Alvás és elektronikus eszközök használata serdülőkorban
Nagy népességalapú tanulmány A serdülők egyre több időt töltenek elektronikus eszközök használatával, ami következtében növekszik körükben az alváshiány, és egyéb egészségügyi következmények is fellépnek. Egy 2012-es norvég kutatás arra helyezte a hangsúlyt, hogy összefüggést keressen a napközbeni, és a lefekvés előtti időben történő elektronikus eszközhasználatOlvass tovább
A legtöbb, amit egy szülő tehet a kórházban fekvő, beteg gyermekéért
Talán egy szülő számára nincs is annál nagyobb félelem, aggasztóbb fantázia, mint hogy gyermekével baj történik, baleset éri, orvosi ellátásra szorul, esetleg kórházba kerül. Ugyanakkor egy ilyen nehéz helyzetben kevésbé gondolhat arra, hogy a gyermek gyógyulásában ő maga milyen jelentős szerepet játszik. A gyereknek nemcsakOlvass tovább
Köldökcsonkápolás és szülés utáni sebkezelés
Mivel is ápoljuk a köldökcsonkot? A köldökcsonk „létrejöttéről” szerintem egy védőnőnek, vagy kismamának sem kell semmiféle leírás. Viszont sok cikk, blog foglalkozik az ápolás lehetőségeivel. PR cikk Lássuk, nagyjából mit is ajánlanak: Egyes kórházak, gyermekorvosok és egészségügyi szakemberek ajánlásai meglehetősen változatosak. Lássuk, a teljesség igényeOlvass tovább
Gyermekvédelmi szakellátás
Hazánkban az állami gondoskodásba került gyermekek részére kiépült intézményhálózat nyújt segítséget. Ebben a rendszerben, a gyermekvédelmi szakellátás célja, feladata, a családjukból kikerült, ideiglenes hatállyal elhelyezett, ill. nevelésbe vett gyermekek otthont nyújtó ellátása, valamint a fiatal felnőttek további utógondozói ellátása. Ezt a rendszert szeretném most felvázolni.Olvass tovább
Veleszületett fülkagyló elváltozások, deformitások kezelése műtét nélkül
Kevesen tudják, hogy a fülkagylónak – jóllehet a hallószerv részét képezi – a hallásban kevés szerepe van. Tulajdonképpen egy kiterjedt, porcalappal alátámasztott bőrredőről van szó, amelynek funkciója a hang irányának megállapítása, továbbá a szemüveg viselhetőségének biztosítása. Esztétikai jelentősége vitathatatlan. Hiánya, torzulása az arc egységét megbontja.Olvass tovább
Gyermekkori emlő elváltozások: mikor kell sebészhez fordulni?
Bevezetés Mind lányok, mind fiúk esetében, bármely életkorban előfordulhatnak emlő elváltozások, rendellenességek. Ezek jelenthetnek szimmetriában, vagy méretben létrejött eltéréseket, lehetnek egy-, vagy kétoldaliak. Gyermekekben ezek nagyon ritkák és általában vagy hormonális, vagy jóindulatú daganat képében jelentkező elváltozások, amelyek zöme kamaszkorban jelentkezik. Milyen kórtörténeti kérdések fontosak?Olvass tovább
A mikrobiom változása az ember evolúciója során
A tudományos világban ma már általánosan elfogadott, hogy az ember szimbiózisban él számos más fajjal, amelyek nélkülözhetetlenek az életünkhöz. Ez annyira igaz, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok sejtszáma meghaladja az emberi sejtek számát és nélkülük az egészséges emberi élet elképzelhetetlen. A mikroorganizmusok közül jelenleg aOlvass tovább
Amikor eltérés tapasztalható a csecsemő mozgásfejlődésében
Mozgásfejlődés csecsemőkorban 2. Hogyan segíthet a szülő amikor eltérés van a mozgásfejlődésben? 1–3 hónapos életkorban A csecsemő fejének, törzsének helyzetét érdemes figyelnünk. Figyelemfelkeltő, ha csak egy irányba tekint, esetleg oldalra billenti a fejét, törzsét is oldalirányba hozza („kiflizik”). Hogyan segíthet a szülő? A kevésbé preferáltOlvass tovább
Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek?
Csecsemő mozgásfejlődése 1.„Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek? Mi a normál fejlődés üteme? Mit tegyünk, ha eltérés van?” Mikor, milyen mozgást kell tudnia a csecsemőnek? Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mozgás már méhen belül (intrauterin) korban elkezdődik. Talán nem is gondolnánk, de az embrióOlvass tovább
Aneszteziológia és intenzív terápia
Gyermek az intenzív osztályon: mit jelent a folyamatos altatás?
Gyermekkorban is előfordulnak olyan megbetegedések, balesetek, mérgezések melyek súlyos, kritikus állapothoz vezethetnek. A kiváltó októlOlvass tovább
Műtüdő kezelés (veno-venosus ECMO) a gyermekintenzív osztályon
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Központi Intenzív Osztályán érhető el a súlyos, akut légzésiOlvass tovább
Pulmonológia
Krónikus bronchitis, COPD
Krónikus bronchitis előfordulása gyermekkorban igen ritka, sok tankönyv nem is említi önálló betegségként ezen aOlvass tovább
Köhögésről újra és újra…
A köhögés az egyik leggyakoribb ok, ami miatt a szülők orvoshoz viszik a gyermeket, feltehetőenOlvass tovább
