„Nehezen kezelhető” csecsemők

"nehezen kezelhető" csecsemő

Gyermeket várni az élet egyik legcsodálatosabb időszaka. Ma már számos ismeretterjesztő könyv áll a kismamák rendelkezésére, hogy kellő ismeretet szerezzenek a várandósság lefolyásával, a szüléssel és a baba ellátásával kapcsolatban. Mégis számtalan ismeretlen problémával kell szembenézni az évek során, melyekre nehéz előre felkészülni.

Az új családtag megérkezésével hirtelen megváltozik minden a családban. Az édesanyák a nap majdnem minden óráját csecsemőjükkel töltik, minden figyelmüket feléjük irányítják.

Az édesapák szerepe újabban nagyobb hangsúlyt kap ebben az időszakban. Valószínűleg az együttszülés adta lehetőség indította el ezt a folyamatot. Az apák jobban kiveszik részüket az újszülöttek ellátásában is, így hamarabb „összeismerkedhetnek”, közelebb kerülhetnek gyermekükhöz, megalapozva így a későbbi meghitt kapcsolatot is. Mindenki természetesen azt reméli, hogy az ő gyermekével minden zökkenőmentes lesz. Remélhetőleg jól szopik, rendesen alszik, nyugodt baba lesz. A valóságban azonban adódnak nehézségek, egyik családnál több, másoknál kevesebb. A csecsemőgondozásra tanácsos alaposan felkészülni. Könnyebben feltalálja magát a meglepő helyzetekben az, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik.

A baba napirendje az első hónapokban evésből, alvásból áll, melyet kiegészíthet változó ideig tartó nyugodt ébrenléti időszak, de sírással kitöltött periódusok is. A sírás jellegét, színezetét és tartalmát idővel már az édesanyák felismerik. Másképp sír a gyerek, amikor éhes, mint amikor rosszul érzi magát, pl. fáj a hasa. Előfordul olyan eset is, amikor a baba gyakran nyugtalan, élesen, vigasztalhatatlanul sír. Ilyenkor megnyugtatni sem lehet, nem segít a szoptatás, a tea, a ringatás sem. Átmenetileg a kis csecsemők többségénél felléphetnek ilyen időszakok, melyek a fejlődés során ritkulnak, majd megszűnnek.

A táplálás is számos alkalommal okoz fejtörést a családnak.

A szoptatástét, és annak kizárólagosságát nem is részletezem, remélhetőleg erről már sokat olvastak, hallottak. A szoptatás azonban esetenként nem egyszerű. Anatómiai okai is lehetnek, mint pl. befelé forduló emlőbimbó, de az emlőbimbó berepedése, sebessé válása is nehezíti azt. A baba sem mindig szopik jól. Néha kifejezetten lassan, miközben el is alszik a mellen, ilyenkor a szoptatási idő akár 1 órán keresztül is eltarthat. Mások inkább mohók, habzsolnak, közben sok levegőt is nyelnek, esetleg félre is nyelik a tejet, köhögnek. Az ilyen jellegű evésekhez akár légzészavarral járó rosszullétek is kapcsolódhatnak.

6 hónapos kortól javasoljuk a hozzátáplálást, a gyümölcs, a főzelék bevezetését, szükség esetén a tápszerrel való pótlást. Az étkezés mennyiségi és minőségi összetételét mindenképpen a házi gyermekorvossal és a védőnővel egyeztessük. Egyes csecsemőknél gyógy tápszer adására van szükség a normál ütemű fejlődés biztosításához, az esetleges kóros tünetek elkerüléséhez. Ezek meghatározásához orvosi vizsgálat, esetenként akár kórházi kivizsgálás is szükséges.

Az etetéssel kapcsolatosan igen gyakran merül fel probléma, leginkább a baba étvágytalansága miatt keresik fel a szülők a gyermekorvosokat. Fontos kérdés ilyenkor, hogy a súlygyarapodás milyen ütemű. Amennyiben ez elégtelen, mindenképpen komoly odafigyelést igényel. Itt tennék említést a hasfájásról

Miből is gondoljuk, hogy egy csecsemőnek fáj a hasa?

Ilyenkor a baba fájdalmasan sír – időközben kivörösödik az erőlködéstől, lábait felhúzza, etetéssel, itatással sem nyugtatható meg. Hasa gyakran puffadt, feszesebb tapintatú. A tünet mögött többféle ok állhat, melyet mindenképpen tisztázni kell.

Ejtsünk néhány szót az alvásról is. Az újszülött éretlen idegrendszeréből adódóan, napjának nagy részét végigszendergi, és az etetések idejére ébred naponta 7-8-szor. A fejlődés során az alvásigény csökken, csecsemőkortól az óvodáskorig 16 óráról 12 órára. Előfordul, hogy az újszülött az első hetekben jól alszik, alig sír, majd 3-4 hónapos korára rossz alvóvá, síróssá válik. Mindezen nehézségek alkalmával lépni kell, de először érdemes nyugodtan átgondolni a történteket. Ez több szempontból is fontos. Lehet, hogy nem is olyan nagy a baj, mint először gondolták. Ha viszont komolyabb a helyzet, akkor is könnyebben segíthet a szakember, ha a tényekkel pontosan tisztában van.

Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor a kóros tünet állandósul, vagy rendszeresen visszatér. Ez kimerítheti a családot, csökken a tűrőképesség, bizonytalanná válhatnak.

A gyerek etetési vagy gondozási műveletei nem adnak örömet, inkább feszültséggel telnek meg, nehezen kezelhetővé válik a család számára. Ezt a helyzetet szaksegítség nélkül nehéz megoldani. Feltétlenül tisztázni kell, hogy szervi vagy működésbeli zavar áll-e fenn. Megnyugtató, ha nincs oki háttér – némelyeknél már önmagában ez a tény segít –, de ilyenkor hogyan tovább? Eredményesség a szülők bevonásával, közös munkával remélhető. Rendszeres beszélgetések alkalmával az esetek nagy részében található olyan változási lehetőség, amely sikerhez vezethet. Eredménytelenség vagy komoly probléma esetén a megoldáshoz pszichológus, illetve pszichoterapeuta bevonása szükséges.
Dr. Scheuring Noémi

Kérünk mindenkit, ha tetszett a cikk, akkor ossza meg, hogy minél több emberhez eljuthasson a cikk és gyermekgyógyászati magazinunk híre!

Köszönjük!






Close
Read more:
hasfájás
Mikor sürgősségi kórkép a hasfájás?

Gyermekkorban igen gyakran jelentkező tünet a hasfájás. Legtöbbször enyhe vírusfertőzés, vagy emésztési probléma, esetleg stresszhelyzetTovább

antibiotikum
Az antibiotikumok helyes alkalmazásának szabályai

Az antibiotikumok széleskörű alkalmazása a betegek millióinak jelentette az életbemaradást az előző évezred utolsó 50Tovább

Close