érdekességek

 
 

Vannak-e bennünk neandervölgyi ősember gének? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 8. rész 

ősember gének

Őseink történelme génjeink alapján A molekuláris genetika és a genomika fejlődésével az emberiség történelméről is jóval többet tudunk, mint korábban. Nem is olyan régen, még az volt a tudományosan elfogadott elmélet, hogy a mai, modern ember (Homo sapiens) Afrikában alakult ki, majd egy kisebb csoport kb. 60.000 évvel ezelőtt elhagyta Afrikát és ennek a kisebb csoportnak az utódai népesítették be a Föld többi részét. Régészeti ásatások alapján ismert volt, hogy Európában, Ázsiában és a Közel-Keleten ekkortájt már élt egy másik emberfaj a neandervölgyi ember, amely azonban, talán a Homo sapiens-szelTovább


Lehet-e veszélyes a genetikai variációink ismerete? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 7. rész

veszélyes lehet genetikai variációink ismerete

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 7. rész. Lehet-e veszélyes a genetikai variációink ismerete? Ahogy az előző részekből láthattuk genetikai variációinkból sok mindent megtudhatunk magunkról. Azonban a genetikai variációk ismerete több szempontból is egy érzékeny terület. Az egyik, hogyha mások megismerik ezeket az információkat, esetleg visszaélhetnek vele. Egy sokat emlegetett példa, hogyha egy életbiztosító cég megtudja, hogy valaki egy idősebb korban kialakuló betegségért felelős mutációt hordoz, megemelheti a biztosítási díjat, vagy visszaléphet a biztosítás megkötésétől. A betegségek mellett egyes tulajdonságokról is adhatnak bizonyos információt a genetikai variációk, mint például emelkedett esélyTovább


Hogyan befolyásolja genetikai hátterünk a fertőzésekkel szembeni érzékenységünket? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 6. rész

fertőzésekkel szembeni érzékenység

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 6. rész. Hogyan befolyásolja genetikai hátterünk a fertőzésekkel szembeni érzékenységünket? Sokan úgy gondolják, hogy vannak öröklődő betegségek, amelyeket a génekben levő öröklődő mutációk okoznak, és vannak olyan betegségek, amelyeket kizárólag környezeti hatások okoznak. Ilyen környezeti hatások például a gombás, bakteriális vagy vírusos fertőzések. Azonban azt mindenki megfigyelheti, hogy az azonos környezetben élők nem mindig kapják el ugyanazt a betegséget. Például, óvodában vannak olyan gyerekek, akik állandóan betegek és vannak olyanok is, akik gyakorlatilag sohasem betegszenek meg. Ezekért a különbségekért nagyrészt az emberek közötti genetikai különbségekTovább


Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész

személyleírás genetikai variációk alapján

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 5. rész. Lehet-e személyleírást adni egy emberről a genetikai variációi alapján? Az ember tulajdonságait, mind a külsőt, mind a belsőt két különböző dolog határozza meg. Az egyik a szüleitől kapott génjeink, genetikai variációink, a másik az élete során rá ható különböző környezeti hatások. A környezeti hatásokat életünk során részben befolyásolni tudjuk, például, hogy mit eszünk, dohányzunk-e, sportolunk-e, stb? A genetikai variációkat azonban készen kapjuk és életünk végéig hatással vannak ránk, és sokszor erősebben meghatározza tulajdonságainkat, mint a környezeti hatások. Például ismert, hogy az azonos genetikaiTovább


Hogyan befolyásolják genetikai variációink a környezetünk hatásait? – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 4. rész

genetikai variációk

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 4. rész. Hogyan befolyásolják genetikai variációink a környezetünk hatásait? Ahogy az előző részekből is kiderült genetikai variációink nagymértékben befolyásolják külső belső tulajdonságainkat, betegségekre való hajlamainkat, illetve azt is, hogyan reagálunk különböző környezeti tényezőkre. Ebben a részben ez utóbbiakból mutatok néhány példát. Az előző részekben főleg a 23andme nevű személyes genomikai cégtől nyerhető eredményeket mutattam be. A továbbiakban eltérek ettől, és olyan lehetőségeket is mutatok, amelyeket manapság már lehet tudni a genom vizsgálatával, azonban a cég, különböző okokból mégsem ad ezekhez tartozó információkat. Itt egy kicsitTovább


Egészségünkre vonatkozó információk – Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 3. rész

egészségünkre vonatkozó információk

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 3. rész. Egészségünkre vonatkozó információk A bennünk található genetikai variációk nagymértékben befolyásolják a különböző betegségekre való hajlamainkat, külső-belső tulajdonságainkat, ételekre, szagokra, gyógyszerekre való érzékenységünket. Ebben a részben azt mutatom be, hogy: A személyes genomikai szolgáltatást nyújtó cégektől milyen információkat kaphatunk a betegségekre való hajlamainkkal kapcsolatban? Genetikai szempontból a betegségeket három nagy csoportba sorolhatjuk. Az első csoportba tartoznak az úgynevezett kromoszóma rendellenességek, mint például a Down-kór. Ezekben egyszerre több gén érintett, vagy több van belőlük, mint kellene, vagy kevesebb, vagy nem ott vannak a genomban, aholTovább


A gyógyszerszedés genetikai háttere

gyógyszerszedés

Az utóbbi száz évben jelentősen megnőtt a születéskor várható élettartam. Ez jelentős mértékben az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének tulajdonítható. Manapság a betegségek jó részére van valamilyen gyógyszer és a civilizált emberek túlnyomó többsége szed kisebb-nagyobb rendszerességgel valamilyen orvosságot. Nem is gondolnánk, hogy szenvedéseink enyhítői, sokszor legnagyobb ellenségeink is egyben. Pedig a statisztikák ezt mutatják. Különböző felmérések alapján, az orvostudomány szempontjából egyik legfejlettebbnek tekintett Amerikai Egyesült Államokban évente 100.000 ember halálát okozzák a gyógyszer mellékhatások, de Európában is a kórházi beutalások 10%-áért felelősek. Ráadásul többen rendszeresen, orvosi utasításra szednek olyanTovább


Igyunk az egészségünkért?

igyunk az egészségünkért

Egyre több kutatási eredmény erősíti meg azt a meglepő felfedezést, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztóknak kisebb az esélyük arra, hogy szívkoszorúér megbetegedést kapjanak, mint az alkoholt egyáltalán nem fogyasztóknak. Pedig a szívkoszorúér megbetegedése az egyik vezető halálok a fejlett országokban: az összes halálesetek kb. 25%-áért felelős. Az alkohol atherosclerosis (az artériák elmeszesedése) ellenes hatására utaló jeleket már az 1900-as években észrevették. Alkoholizmusban elhunytak boncolásakor meglepődve találták, hogy artériájuk sokkal tisztább, tágabb mint az várható volt. Később a 60-as években azt vizsgálták, hogy mik a koronária betegség kockázati tényezői. Ilyenek például aTovább


Kik voltak az őseim, vannak-e rokonaim a világban? Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 2. rész

Kik voltak az őseim?

Mit tudhatunk meg a génjeinkből? 2. rész Kik voltak az őseim, vannak-e rokonaim a világban? Ahogy az első részben írtam az ember nyálából kivont DNS-ből a személyes genomikai szolgáltatást nyújtó cégek több 100 ezer genetikai variációt határoznak meg, amelyből rengeteg információt tudnak megállapítani. A 23andme cég kétféle eredményt közöl a megrendelőkkel. Egyrészt a rokonsági vizsgálatokban olyan információkat ad, hogy a megrendelő ősei milyen etnikumokból származnak, másrészt, hogy az addig elemzett emberek között vannak-e rokonai az illetőnek és azt is, hogy ezek milyen közeli, vagy távoli rokonok. Ez utóbbi esetben lehetőségTovább


Mit tudhatunk meg a génjeinkből? I. rész

gének

1. rész: Mi az a személyes genomika? Az elmúlt bő 10 évben a genetika tudománya óriási átalakuláson ment végbe. Korábban a molekuláris genetika néhány szakember elvont tudományának tűnt, amelyet csak a beavatottak érthettek meg. Manapság, valószínűleg sokan nem is tudják, hogy a mai módszerekkel több rendkívül érdekes és hasznos információt kaphatunk az örökítő anyagunk, a genomunk vizsgálatával, kezdve az őseink eredetétől, bizonyos tulajdonságainkon keresztül, egészen az egyes betegségekre való hajlamunkig. Ezt hívjuk személyes genomikának. Természetesen az eredmények megértése feltételez egy bizonyos intelligenciát és némi genetikai alapismeretet, de aki idáig eljutottTovább


Az alkohol és a nők, alkohol és az allergia

alkohol és a nők

Az alkohol és a nők Német vizsgálatok alapján elképzelhető, hogy a nők agyát jobban károsítja az alkohol, mint a férfiakét. Ismert, hogy az alkoholizmus agykárosodáshoz vezet. A Heidelbergi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy van-e különbség az agykárosodás mértékében férfiak és nők között. A vizsgálatban 34 férfi és 42 női alkoholista vett részt, rajtuk kívül még 30 egészséges embert is tanulmányoztak. A vizsgált személyeknek komputer tomográffal tanulmányozták az agyukat. Bár a vizsgált nők átlagosan 5,5 éve voltak alkoholisták, ami körülbelül fele volt a férfiakénak, akik átlagosan 10,4 éve voltak alkoholisták, mégisTovább


Milyen veszélyeket rejt az éjszakai mobilozás és komputerezés?

mobilozás komputerezes apán

Az elmúlt évtizedekben a komputerek a mindennapjaink részévé váltak. Míg kezdetben csak néhány ember munkaeszköze volt, később sok ember játékszere is lett, sőt a technika fejlődésével a komputerek mérete olyan mértékben lecsökkent, hogy ma már egész nagy teljesítményű minikoputereket, azaz okostelefonokat lehet kapni, amelyek az emberek, sőt a gyerekek kezében is könnyen elférnek. Ráadásul olyan felhasználóbarát programok, alkalmazások kerültek rájuk, hogy még egészen kicsi gyerekek is képesek órákat játszani velük. Ma már a „mobilozás”, azaz az okostelefonok használata olyan mértékben elterjedt, hogy rengeteg gyerek is használja, sőt középiskolás, de általánosTovább


Fitnesz genetika

fitnessz-genetika

A fitnessz-genetika Az egyik legfontosabb dolog, amit minden ember tehet az egészségéért, az a rendszeres testmozgás. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a nem túlzásba vitt, de rendszeres sportolással számos betegség kialakulásának a valószínűségét jelentősen csökkenthetjük. A legfontosabbak a szív és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú (vagy időskori) cukorbetegség, vagy a magas vérnyomás. De a rendszeres testmozgás erősíti az immunrendszerünket, kevésbé leszünk hajlamosak vírusos, vagy bakteriális fertőzésekkel ágynak esni, lassítja az öregedést, szellemileg felfrissít, sőt csökkenti az időskori szellemi leépülést is. Megfigyelhető azonban, hogy nem mindenki reagál egyformán a testmozgásra. Egyesek kondíciója azTovább


A hús serkenti a gyerekek fejlődését

gyermekek fejlődése

Kenyai iskolásokkal végzett 2 éves kutatás azt bizonyította, hogy a hús rendkívül fontos a gyerekek táplálkozásában. Nélküle a gyerekek kisebbek, gyengébbek és kevésbé intelligensek lesznek. Lindsay Allen, a Kaliforniai Egyetem kutatója szerint az eredmények annyira egyértelműek, hogy szerinte a gyermekektől megtagadni a húst, vagy a tejtermékeket az életük első néhány évében etikátlan. A vizsgálatban 544, átlagosan 7 éves kenyai gyermek vett részt. A gyermekek egy része naponta 60 gramm darált marhahúst kapott táplálék kiegészítőként, egy másik része egy pohár tejet, a harmadik része hasonló energiatartalmú növényi olajat, vagy semmilyen táplálék-kiegészítőtTovább


Semmittevés és az agyműködés

agyműködés

Egy új tanulmány jó hírrel szolgál a lusta, lazsáló, pihenni szerető embereknek. Az eredmények alapján a semmittevés létfontosságú a tanulás szempontjából. A Cambridge-i Egyetemen olyan szerkezetet rögzítettek patkányok fején, amellyel figyelni tudták a tanulásban és memóriában létfontosságú hippocampus 100 agysejtjének működését. A patkányok egy másfél méteres kifutóban szaladgálhattak, ehettek, pihenhettek. Amikor az állatok végigmentek a kifutón az idegsejtek a vártnak megfelelő aktivitást mutatták, egy bizonyos sorrendben „kisültek”. Amikor azonban megálltak pihenni, a kutatók meglepetésére, ugyanazok az agysejtek sültek ki csak fordított sorrendben, újra meg újra, és ráadásul egyre gyorsabban. OlyanTovább


Az őssejtek, mint a gyógyítás eszközei

véradás

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek bármilyen fajta sejtté át tudnak alakulni (differenciálódni). Kezdetben azt gondolták, hogy ilyen sejtek csak az embrionális fejlődés korai szakaszában találhatók meg (embrionális őssejtek), amikor még minden sejt egyforma, és csak később alakulnak ki a különböző típusú sejtek, mint például az idegsejt, az izomsejt, vagy a májsejt. Később felfedezték, hogy a felnőtt csontvelőben is előfordulnak hasonló „jolly joker” sejtek, és nagy mennyiségben találhatóak például a köldökzsinór vérben is. Az orvostudománnyal foglalkozó kutatók szerte a világon óriási reményeket fűznek az őssejtekhez. Azt remélik, hogy a rendelkezésre állóTovább


Close