csecsemő
Kiszáradás újszülött- és csecsemőkorban
Gyermekek esetében a kórházba kerülés egyik leggyakoribb oka a kiszáradás, latinul exsiccatio. Ennek oka, hogy a kisgyerekek folyadékháztartása sokkal könnyebben és hamarabb felborul, mint a felnőtteké, ezért különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Újszülöttek és a fiatal csecsemők is gyakran kerülnek kórházba kiszáradás veszélye miatt, náluk leggyakrabban szoptatási nehézség, ritkábban betegség áll a háttérben. Jelek, tünetek A kiszáradás jeleit a szülők is jól meg tudják figyelni a kisbabán. A legfontosabb mindig az általános állapot megítélése: a gyermek nyűgös, megnyugtathatatlan, majd pedig aluszékony, bágyadt, elesett, nehezen ébreszthető lehet, aki elalszik etetések közben,Tovább
Kik a koraszülöttek, mit kell tudni róluk és kik segítenek rajtuk?
Koraszülöttnek azokat a csecsemőket nevezzük, akik a betöltött harminchetedik terhességi hét előtt születnek, míg a 2500 grammnál kisebb testsúllyal világra jövő csecsemőket kis születési súlyúnak nevezzük. Ezek a babák érettségüktől függően kevéssé képesek az élethez való önálló alkalmazkodásra, kezdetben nehéz őket etetni, és hajlamosabbak különböző betegségekre is. Náluk gyakrabban fordulnak elő súlyos érzékszervi, bélrendszeri, illetve légzőszervi és idegrendszeri problémák, emiatt veszélyeztetett csoportba tartoznak. Ezen gyerekek ellátását egy speciálisan felkészült csapat látja el, egy erre a célra kifejlesztett koraszülött intenzív osztályon (a továbbiakban PIC). A 23-30. terhességi hét között világra jöttTovább
Kóros állapotok jelei újszülött és csecsemőkorban
Mikor is mondjuk azt, hogy a csecsemő beteg, egyáltalán mi is a betegség fogalma? Ezt egyszerűen úgy is jellemezhetjük, hogy a betegség egy olyan állapot, amire a normálistól való eltérés jellemző. De mit is jelent az, hogy a „normálistól való eltérés”? Egyáltalán a mindennapokban mennyire figyeljük meg tételesen a normális állapot jellemzőit? Nagyon fontos lenne pedig az, hogy el tudjuk mondani, mi is változott meg a gyereknél, aminek alapján betegség gyanúja merül fel. Ez nyilván több esetben könnyen leírható, pl. láz, étvágytalanság, köhögés, hányás, bőrelváltozások, stb. esetén. Máskor azonban csakTovább
Csecsemőkori bizonytalan rosszullétek
A kisbaba hazaérkezése nagy öröm a család számára. Ettől kezdve viszont a szülőkre folyamatos felelősség hárul. A korábbi fejlődéspszichológiában megalkotott csecsemőkép, miszerint a „csecsemő passzív, differenciálatlan és ösztöneinek kiszolgáltatott lény” mára jelentősen módosult: „a csecsemő aktív, differenciált és kapcsolatteremtésre képes lény”. Saját, egyéni jelzései vannak, amit meg kell tanulni felismerni, értékelni és megfelelően reagálni rájuk. Ehhez időre és türelemre van szükség, a kisbabára való ráhangolódás a kiegyensúlyozott szülő-gyermek kapcsolat alapja. Az anyák az újszülöttjük sírását már 48 órás korban fel tudják ismerni. Később a sírás jellegéből is következtetni tudnak aTovább
Az újszülöttkori sárgaság
Az érett újszülöttek kb. 60%-ban és a koraszülöttek 80%-ban az első élethéten sárgaság jelentkezik. Ez a szín rendszerint a bőrben felhalmozódott anyagból, az ún. bilirubinból származik. A bilirubin különböző meghatározott folyamatok révén keletkezik a vörösvértest összetett fehérjéjéből, az ún. hemoglobinból. Az újszülöttek különleges helyzetben vannak, mert a megszületést követően szervezetük jelentős átalakuláson, érésen megy keresztül. Így kifejezetten hajlamosak a sárgaság (icterus) kialakulására. Az icterus megjelenésére számos hajlamosító tényezőt ismerünk, ezek közül kiemelendő: Az anyai cukorbetegség A koraszülöttség A férfi nem A bőrsérülés A szülést megindító oxytocinos infúzió Az anyatejes táplálásTovább
Újszülöttkor és csecsemőkor
A gyermek fejlődése során életkori szakaszokat különböztetünk meg, amely szakaszok között az ugrásszerű változások törvényszerűek. Minden változásnak megvan a maga körülbelüli időpontja. Újszülöttkor: 0-4 hétig Az újszülöttek élettani funkciói (légzés, keringés, táplálkozás) általában gyorsan alkalmazkodnak a külvilághoz. Jó esetben ilyenkor még szimbiózisban (kölcsönösen szoros együttélésben) élnek az anyjukkal, teljes ellátást, gondoskodást, igényelnek. Szükségleteiket már jelzik, de ezek a jelzések még nem egyértelműek, illetve az anya nem mindig tudja megfelelően értelmezni őket. Mozgásuk teljesen akaratlan, reflexszerű. Alvásigényük nagy, 18-20 óra. Az első heteket jóformán teljesen kitölti a táplálkozás és az alvásTovább
„Nehezen kezelhető” csecsemők
Gyermeket várni az élet egyik legcsodálatosabb időszaka. Ma már számos ismeretterjesztő könyv áll a kismamák rendelkezésére, hogy kellő ismeretet szerezzenek a várandósság lefolyásával, a szüléssel és a baba ellátásával kapcsolatban. Mégis számtalan ismeretlen problémával kell szembenézni az évek során, melyekre nehéz előre felkészülni. Az új családtag megérkezésével hirtelen megváltozik minden a családban. Az édesanyák a nap majdnem minden óráját csecsemőjükkel töltik, minden figyelmüket feléjük irányítják. Az édesapák szerepe újabban nagyobb hangsúlyt kap ebben az időszakban. Valószínűleg az együttszülés adta lehetőség indította el ezt a folyamatot. Az apák jobban kiveszik részüketTovább
Csecsemő-kisdedkori viselkedési zavarok – regulációs zavarok
Csecsemő-kisdedkori viselkedési zavarok – regulációs zavarok Regulációs zavaroknak nevezzük, a csecsemő- és kisded korban kialakuló, pszichés és pszichoszomatikus megbetegedéseket. Leggyakoribb megnyilvánulási formái az állandó nyugtalanság, a fokozott sírás, az alvászavar, és a táplálkozási- gyarapodási zavar. A gyermekeknél kialakuló tünetek ezekben az esetekben gyakran ijesztőek, melyek súlyos szervi vagy működésbeli rendellenességre utalhatnak. Kóros tünet jelentkezésekor minden esetben első lépés az orvosi vizsgálat. A szülőknek részletesen tájékoztatniuk kell az orvost az alábbiakról: • a terhesség és szülés lefolyásáról, • előző betegségekről, • a jelen problémáival kapcsolatosan minden fontos tényezőről. A kivizsgálás ésTovább
