Védőoltások – válogatott tévhitek

védőoltások - tévhitek az oltások körül

A védőoltások saját sikerük áldozatává váltak. A betegségekkel, melyek egykor oly sok áldozatot követeltek (járványos gyermekbénulás, kanyaró, torokgyík, szamárköhögés) a ma felnövő generációk már alig találkoznak, így egyre többen kérdőjelezik meg a védőoltások hatásosságát. Fontos kihangsúlyozni, hogy a fenti betegségek a védőoltások hatására szorultak háttérbe és ezek hiányában ismét megjelenhetnek a mindennapokban (ahogy azt láthatjuk az elmúlt években az USÁ-ban vagy Ukrajnában kialakult kanyarójárványok esetén). A feketehimlőt elsőként sikerült eradikálni a védőoltásoknak köszönhetően!

Védőoltások – tévhitek

A hatásosság mellett a biztonságossággal szemben is egyre több tévhit lát napvilágot.

Melyik anyagok (nem) okoznak autizmust?

Védőoltások nem okoznak autizmust! A tévhit eredete Andrew Wakefield nevéhez köthető, aki egy hamis tényeken alapuló, kevés vizsgált egyént magába foglaló “kutatást” közölt egy neves orvosi lapban, melyben azt állította, hogy az MMR védőoltás (Morbilli – kanyaró, Mumpsz, Rubeola – rózsahimlő elleni vakcina) autizmust okoz. Később kiderült, hogy szándékában állt egy másik, általa kifejlesztett oltást bevezetni az MMR helyett. Számtalan, nagy esetszámú kutatás bizonyította azóta, hogy nincs összefüggés védőoltások és autizmus spektrum zavar között. Sajnos a tévhit gyorsan elterjedt és azóta is megtalálható a köztudatban.

A védőoltásokban található fomaldehid, tiomerzál és alumínium sem hozható összefüggésbe autizmus spektrum zavarral, sem egyéb maradandó egészségkárosodással. A formaldehid és alumínium mennyisége olyan elenyésző, hogy egy tea, vagy egy alma is többszörösét tartalmazza. Az alumínium egy adjuváns, melynek célja elölt kórokozókat tartalmazó védőoltások esetén a szervezet immunválaszát fokozni a megfelelő védettség érdekében. A tiomerzál pedig, bár higanyvegyület, elemi higanyt nem tartalmaz. Gondoljunk csak bele, a víz is oxigént tartalmaz, mégsem táplálja a tüzet. A tiomerzál emellett vízoldékony, nem halmozódik fel a szervezetben, a vizelettel távozik.

védőoltások - tévhitek az oltások körül

Leterheli a sok védőoltás az immunrendszert?

A védőoltások nem terhelik le az immunrendszert! Egy alkalommal biztonsággal beadható több védőoltás is (4-5-nél is több). Az évek során, a modern eljárásoknak köszönhetően a vakcinák antigéntartalma jelentősen csökkent. Emellett a gyermekek például egy tárgy szájukba vételével sokkal több antigénnel találkozhatnak, mint amennyi egy védőoltásban található.

Valóban ellenjavallt az oltás?

Adott védőoltás összetevőjére jelentkező anafilaxiás reakció esetén a védőoltás ellenjavallt. Nem anafilaxiával járó tojásallergiás egyének biztonsággal olthatók MMR védőoltással!

A legtöbb krónikus betegség nem ellenjavallata a védőoltásoknak. Kivételt képeznek az immunhiánnyal, immunrendszert gyengítő gyógyszerek szedésével járó betegségek és várandósság, melyek esetén élő kórokozót tartalmazó oltást nem javasolt adni.

Lázas állapot átmeneti kontraindikációt jelent. Lázzal nem járó fertőzés, nátha, torokgyulladás mellett a védőoltásokat be lehet adni. Egy fertőzés lappangási időszakában beadott vakcina sem ad okot aggodalomra.

védőoltás várandósnak

Várandósság és védőoltások

Várandósság alatt élő kórokozót tartalmazó védőoltások adása nem javasolt. Megjegyzendő, hogy ezen védőoltások káros hatása a magzatra nem bizonyított, fokozott elővigyázatosság és kevés vizsgálat miatt jött létre a javaslat. Fel nem ismert várandósság alatt kapott élő kórokozót tartalmazó védőoltás után terhességmegszakítás nem szükséges!

Várandósság tervezése előtt érdemes vizsgálni az MMR és bárányhimlő védettségi szintjét (mivel ezek élő kórokozót tartalmazó vakcinák) és szükség esetén várandósság előtt pótolni. Gyermekvállalás tervezése során toxoplasma fertőzésen való átesettséget is javasolt vizsgálni, azonban e kórokozó ellen védőoltás nem létezik.

Nem élő kórokozót tartalmazó védőoltás várandósság alatt is biztonsággal adható! Kiemelten javasolt a szezonális influenza (négykomponensű, hasított, ún. split vakcina), szamárköhögés és COVID-19 elleni védőoltás, mivel ezen fertőzések súlyosabb lefolyásúak lehetnek az édesanya vagy magzat számára!

Dr. Deák Ábel

Források:

Mészner Zsófia – Felnőttkori védőoltások kézikönyve, Medicina Könyvkiadó, 2015
Ferenci Tamás – Védőoltásokról a tények alapján 2. kiadás, Medicina Könyvkiadó, 2016
Plotkin’s Vaccines, 7th edition, Stanley Plotkin Walter Orenstein Paul Offit Kathryn M. Edwards
Taylor LE, Swerdfeger AL, Eslick GD. Vaccines are not associated with autism: an evidence-based meta-analysis of case-control and cohort studies. Vaccine. 2014 Jun 17;32(29):3623-9.

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!