A viccek ugyanazt az agyterületet aktiválják, mint a kokain
A Stanford Egyetem kutatói megkérték kollégáikat és barátaikat, hogy válasszák ki az általuk legjobbnak talált képregényeket. Ezután megmutatták ezeket 16 önként jelentkezőnek, akiknek közben az agyhullámait figyelték egy megfelelő szerkezettel (fMRI).
Hogyan hatnak a viccek?
Azt találták, hogy a humoros képregények ugyanazt az agy, úgynevezett „jutalom áramköreit” aktiválják, mint például a kokain, a pénz, vagy egy csinos arc látványa.
Az agy egy speciális területe (nucleus accumbens) néhány másodperccel a komikus kép megpillantása után jelzett, míg ha humortalan képet nézett az illető, néma maradt.
Az agy ezen területei a kellemes érzésekért felelős hormont a dopamint tartalmazzák. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért érzünk eufóriát egy jó vicc hallatán. A felfedezésnek van egy speciális vetülete is. A depresszió korai szakaszában ugyanis megváltozik az emberek humor iránti érzékenysége, amit ezzel a módszerrel észlelni lehet. Hasonlóan azt is nyomon lehet követni, hogy a depressziós kezelés mennyire hatékony. Ha a kezelés hatására az addig néma agyterület elkezd jeleket kibocsátani, akkor ez azt jelentheti, hogy jó úton járunk.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
