Miben segíthet a csimpánzok genetikai kódja?
2003 decemberében közölték az ember legközelebbi evolúciós rokonának, a csimpánznak a genetikai szekvenciáját. A csimpánz génjei meglepően hasonlóak az emberéhez.
Ez azt jelenti, hogy az ember genomja (a teljes genetikai szekvenciája) 99,2%-ban hasonlít a csimpánzéhoz,
sőt bizonyos területeken ez a hasonlóság a 99,5%-ot is eléri, azaz csak 5 különbség van minden 1000 nukleotidban (a DNS építőkövei).
A csimpánz és az ember genomjának összehasonlítása segíthet megérteni,
hogy hogyan fejlődött ki az emberi agy, hogyan alakult ki a beszéd, megismerhetjük a speciálisan emberi betegségek hátterét, így az AIDS-et, a maláriát, vagy az Alzheimer kórt. Az egyes genetikai variációk arra is utalhatnak, hogy életstílusunk hogyan tükröződik génjeinkben, sőt arról is adhatnak információt, hogy hogyan éltek őseink.
Az eddigi vizsgálatokban 7500 gént hasonlítottak össze (az emberben és a csimpánzban a gének száma 24000-25000 között van). A törzsfejlődés folyamán a két faj körülbelül 5 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Ez idő alatt a gének felépítése (szekvenciája) között fokozatosan egyre több különbség alakult ki. Ha egy gén fontos mindkét fajban (például a tápanyag cukortartalmának elégetésében szerepet játszó gének), akkor kevés különbség lesz a két fajban a gének között. Ha egy gén az egyik fajban veszít jelentőségéből, akkor az a gén nagymértékben fog különbözni a két faj között. Így például az emberben 50 gén kapcsolódik a szagláshoz. Sok közülük elvesztette funkcióját, ami arra utal, hogy a csimpánzokhoz képest életünkben kevésbé fontos szerepet játszik a szaglás. A kutatók szintén találtak különbséget 21 hallásban szerepet játszó génben. Ez utalhat arra, hogy az emberben a hallásnak más funkciója van, mint a csimpánzban, így fontos szerepe van például a beszéd megértésében.
Hasonlóan, csaknem 80 olyan gén különbözik a csimpánz és az ember között, amelyek a fehérjék emésztésében játszanak szerepet, mutatva, hogy az emberek szervezete más ételek feldolgozására állt át.
Orvosi szempontból lényegesek lehetnek azok a gének, amelyek különböznek a két faj között, és valamilyen emberi betegséghez kapcsolhatók.
Így az egyik hallásban szerepet játszó génben (tectorin-alfa) előforduló mutációk emberben süketséget okoznak.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
