Marihuána hajlamosít pszichiátriai megbetegedésekre
2500 fiatal vizsgálata alapján holland kutatók megállapították, hogy
a marihuána használata a serdülőkorban, vagy a fiatal felnőttkorban szívott marihuánás cigaretta hajlamosít pszichiátriai megbetegedésekre.
Sokan érvelnek amellett, hogy a marihuánát engedélyezni kellene, hiszen enyhíti a fájdalmat és egyes betegségekben, mint például a szklerózis multiplex, kezelésére is lehetne használni.
A marihuána hatóanyaga az agyban dopamin felszabadulásához vezet, ami kellemes közérzetet biztosít, viszont hosszú távon kóros, pszichotikus tüneteket is okozhat. A vizsgálat alapján a marihuánát használók között 6%-kal nagyobb eséllyel alakultak ki pszichiátriai betegségek, mint például skizofrénia, kóros érzékcsalódás, vagy mániás depresszió. Minél több ilyen cigarettát szívott valaki, annál nagyobb esélye volt a betegségek kialakulására. Különösen azoknál volt magas a kockázat, akiknél a családban már előfordult pszichiátriai betegség.
Ezeknek az embereknek, ha rendszeresen szívtak marihuánás cigarettát, 50%-os esélyük volt arra, hogy a vizsgálat időtartama alatt (4 év) pszichotikus tünetek alakuljanak ki náluk.
Kapcsolódó cikkek
Szervátültetés állatokból?
Az egész világon komoly problémája a szervátültetésnek, hogy sokkal kevesebb az átültetésre alkalmas szerv, mint amekkora igény lenne rá. Például 2020-ban az Egyesült Államokban 116.577 beteg volt a szervtranszplantációs várólistán, és naponta átlagosan 20-an haltak meg, mert nem volt megfelelő donor. Szervátültetésre Magyarországon kétféle donor jöhet szóba, az egyik az agyhalott (elhunyt) donor, az a személy, aki agyhalál állapotába kerül és életében nem tiltakozott írásban, annak szervei eltávolíthatók. Illetve, bizonyosOlvass tovább
Remény 1-es típusú cukorbetegségben
Az egyes típusú cukorbetegség (angolul Type 1 Diabetes Mellitus, vagy rövidítve T1D) egy autoimmun megbetegedés, amelyben a szervezet immunrendszere az inzulint termelő hasnyálmirigy bétasejtjei (más néven szigetsejtek) ellen fordul és fokozatosan elpusztítja azokat. Az inzulin nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a véráramba bekerült cukor (glükóz) a sejtekbe jusson és ott a sejteket a működésükhöz szükséges energiával ellássa. Magát a betegséget nem lehet közvetlenül örökölni, de a betegségre való hajlamot igen. A szigetsejtekOlvass tovább
Krimi a gyermekszobában
Sok szülő rémálma az úgy nevezett hirtelen csecsemőhalál, angolul sudden infant death syndrome, rövidítése SIDS. SIDS-ről akkor beszélünk, ha a halál váratlanul, egy évesnél fiatalabb korban következik be alvás közben és a halál okát semmilyen vizsgálattal nem tudják kimutatni. A következőkben két igaz történetet mutatok be a SIDS-szel kapcsolatban. Az egyik a hatvanas és a nyolcvanas években történt, a másik napjainkban. A két történet között van összefüggés, de egymásnak teljesOlvass tovább
Hatnak-e ránk társaink génjei?
Az már köztudott, hogy tulajdonságainkat jelentősen befolyásolják a génjeink. Bár talán furcsának hangzik, de fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy vajon barátaink, élettársaink (házastárs, szülők) génjei befolyásolják-e tulajdonságainkat? Bár a kérdés meglepő, a válasz egyértelműen igen, méghozzá nem is elhanyagolható mértékben. Ezt a jelenséget szociális, vagy indirekt genetikai hatásnak nevezik. A szociális genetikai hatás azt jelenti, hogy egy élőlény genetikai háttere által befolyásolt viselkedése hatással van a környezetébenOlvass tovább
