Január – A hónap érdekességei

január a kislány szánkózik

Tudod-e?

Az év első hónapja január, Janustól a rómaiak kétarcú istenéről kapta a nevét. Azt gondolták róla, hogy egyik arcával a múltba tekint, a másikkal a jövendőt köszönti. Őt tartották az égboltozat istenének is, aki reggel megnyitja az ég kapuit, este pedig bezárja.

A régi magyar kalendáriumokban „télhó”néven szerepel. Január nemcsak az év elejének kezdetét, de tél közepének elérkezését is jelzi egyben. Ebben a hónapban legkevesebb a napsütés. Azért rövidebbek a napok és hosszabbak az éjszakák, mert a Nap alacsonyan jár, későn kel és korán nyugszik.

Hazánkban általában ilyenkor vannak a leghidegebb napok.

A krónikák azonban – hosszú évszázados megfigyelések alapján – igen zord és szokatlanul enyhe januárokról is beszámolnak. Álljon itt néhány kirívó példa.

1042 januárjában olyan hideg volt, hogy az állatok megfagytak az istállóban, a vetés elfagyott a földeken, emiatt szörnyű éhínség következett be,.
1327-ben épp ellenkezőleg, olyan enyhe volt az év kezdete, hogy a gyümölcsfák január végén kivirágoztak, és pünkösd napján már arattak.
– Szörnyű hidegről szól a krónika 1485-ből, amikor Mátyás király Bécs ellen hadakozott. Akkor januárban a katonák tömegesen fagytak meg.

Ennyire az átlagostól eltérő hideget és meleget szerencsére nem tapasztaltak, de azt igen, a hónapon belül is lehetnek nagy hőmérsékletingadozások. Előfordulhat, hogy egyik héten még szép napsütéses idő van, a hőmérő akár +12 C is mutathat, majd a következő héten még a folyók is befagynak, és akár -15 C-os hidegben vacoghatunk.

Azt szokták mondani, télen a természet alszik.

süni-hedgehog-468228_640Valójában a növények és állatok többsége is megpróbálja átaludni a hideget. Utóbbiak avarral bélelt kuckójuk, vackuk, odújuk mélyén, földalatti üregükben, falak repedéseiben, fák kérge közt, nagy kövek alatt várják az enyhülést. Ám így elbújva sincsenek teljes nyugalomban. A nagyobb vadak pl. a vaddisznó a lehullott makkok mellett a pockokat, békákat, gyíkokat, férgeket is kitúrja a hó és föld buckák alól. A róka is jól ismeri a pockok és sünök téli szállását, így gyakran megdézsmálja azokat. (Szerencsére a sünit tüskéimiatt egy picivel kevesebb veszély fenyegeti.)

Azonban vannak a vadak közt olyanok is, akik szenvednek az éhségtől és a hidegtől.
Az őzek és a szarvasok alig-alig találnak ennivalót a kopár erdőben, a fagyos hó pedig még fel is sebzi a lábukat. Róluk az erdészek, vadásztársaságok gondoskodnak.

Az itthon telelő madarak sem röpködnek gondtalanul.

 

„Kicsípem”… „kicsípem”…- mondogatja a széncinke, miközben lárvákat, cinege-tit-100047_640 (2)petéket, magokat keresgél barátaival, a kék, a fenyves és a barátcinegével. Majd azt dalolja kicsit bizakodva, várva jobb időt, hogy „nyitni kék… „nyitni kék”. Lakott területen számukra is szükséges az emberi segítség, készítsünk madáretetőket, vagy szórjunk ki magokat, akasszunk szalonnabőrt a faágakra.

 

 

harkály-black-rumped-flameback-384164_640

 

Az erdőkben a harkály is fáradhatatlanul kopácsol, keresi a fákat pusztító hernyókat. Kopácsolásával nemcsak eleséget gyűjt, hanem fészket is gyárt a kisebb madaraknak. A nyakizma és a csőre olyan erős, hogy a beteg fakérget valósággal szétforgácsolja, s így keletkezik a fészeknek alkalmas odú.

 

crow-642005_640

A vetési varjak szintén csapatostól lepik el a mezőket. Jellegzetes hangjukat minden gyerek ismeri: „Kár, kár, hogy elmúlt a nyár” – károgják. A néphit azt tartja időjósló képességük van – mert ha a magasban örvénylő körökben, fülsiketítően károgva repülnek, akkor hóesésre számíthatunk. Valójában a hideg jöttét érzik meg és a körkörös repüléssel tájékozódnak, azt az irányt keresik, amerre elmenekülhetnek előle.

Minden madárra érvényes, hogy a tél és a hideg átvészeléséhez nagyon sokat kell enniük és mozogniuk. A táplálékból nyerik a „fűtőanyagot”, amely fenntartja testük hőmérsékletét. Megfigyelhetjük, amint nagy hidegben a madarak felborzolt tollal üldögélnek az ágakon és a drótokon. Mindezt azért teszik, mert a felborzolt tollak közé befurakodó levegő igen rossz hővezető, megtartja a testük melegét és ez olyan, mintha légpaplan borítaná őket.

Jeles napok január hónapban

Január 1.

Az év első napja. A jókívánságok, a fogadkozások és a vidámság ünnepe ez. Folytatása a december 31-én elkezdett szilveszteri mulatozásnak. Éjfélkor pezsgő durranással, koccintással, trombitálással köszöntjük az új esztendőt. Reméljük és kívánjuk, jobb lesz, mint az előző volt!

Január 6.

Vízkereszt. Ekkor kezdődik a farsangi szezon. Régen ezen a napon a papok szentelt vízzel meghintették a ház elejét, hogy a gonosz kerülje azt, és meglocsolták a háznál lévő beteget is, hogy az meggyógyuljon.

Január 22.

Vince napja. A szőlős gazdák védőszentje, időjósló hiedelem fűződik hozzá. „Ha fénylik Vince, borral telik meg a pince.”

Január 25.

Pál napja. Pálfordulás, télfordulás. Ennek a napnak is időjósló szerepet tulajdonítanak

Cibulka Gáborné

Segíts az információ terjesztésében. Oszd meg a cikket ismerőseiddel is!