Igaz, hogy az anyánktól örököljük az intelligenciánkat?

intelligencia öröklődése

Időről időre az interneten megjelennek olyan, tudományos kutatásokat bemutató írások, amelyek azt mondják, hogy az intelligenciánkat, értelmünket az anyánktól örököljük, míg az apánktól inkább az érzelmeinket, ösztöneinket. A kérdés az, hogy igazak-e ezek az állítások?

Az intelligencia örökölhetőségének a vizsgálata igen népszerű téma. Mindez annak ellenére igaz, hogy maga az intelligencia mérése, az intelligenciahányados, vagy IQ (intelligence quotient) önmagában is elég bizonytalan, mellyel szemben sok kritikát lehet megfogalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az IQ tesztekkel kapott eredmények nem feltétlenül vannak átfedésben a hétköznapi „okossággal”, aminek a mérésére egyébként eredetileg kifejlesztették (igazából maga az „okosság” is egy erősen viszonylagos fogalom) és például, nagymértékben függnek attól, hogy a tesztet kitöltő ember milyen kultúrkörnyezetből származik. Nem véletlen, hogy az intelligencia egyik hivatalos definíciója az, hogy az intelligencia az, amit az IQ teszt mér, tehát a definícióban szó sincs az értelmi képességekről.

Mindenesetre vannak kidolgozott IQ tesztek, amelyek az emberek problémamegoldó képességét mérik, és ezeket az adatokat használják fel az örökölhetőség vizsgálatára.

Az egyik típusú vizsgálatban azt nézik, hogy az emberek IQ-ja mennyire korrelál a szüleik IQ-jával. Az utóbbi évek molekuláris genetikai fejlődése a vizsgálatok egy újabb szintjét tették lehetővé. Ezekben a vizsgálatokban gyakran nagyon sok, több tízezer embert tanulmányoznak, meghatározzák több millió genetikai variációjukat és azt nézik, hogy mely genetikai variációk hozhatók összefüggésbe az emberek IQ-jával.

Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy az intelligencia öröklődése 40-50% körül van.

A következő kérdés lehet, hogy mit jelent az, hogy valamilyen tulajdonságunk öröklődése 40-50%? Ehhez először is azt kell tudni, hogy a genomunkban (azaz itt a génjeink és azok szabályozása) található információ alapján épül fel egy emberi szervezet, így az emberi agy is. Ez komputeres nyelvre lefordítva jó közelítéssel azt jelenti, hogy ez határozza meg a hardvert. Maradva a komputeres hasonlatnál, a környezeti tényezők (tanulás, táplálkozás, fertőzések, stressz, stb.) adja programot, a szoftvert, ami meghatározza, hogy hogyan is működik a hardver, azaz az ember agya, így ezek együtt határozzák meg az IQ-t is.

Ez az agy esetében annyival bonyolultabb, hogy itt a szoftver visszahat a hardverre, azaz befolyásolja, módosítja annak szerkezetét. Ezek alapján már lehet érezni, hogy mindkettő, a gének és a környezet is nagyon fontos az IQ szempontjából, azaz ha a hardver gyenge, egy jó program is rosszul fog futni rajta, illetve hiába jó a hardver, ha nem teszünk rá jó programokat, a komputerünk (agyunk) sem működik megfelelően. Az eddigi kutatások tehát azt állapították meg, hogy átlagosan a kettő körülbelül fele-fele arányban befolyásolja az intelligenciát.

Azokban a vizsgálatokban, amikor azt vizsgálták, hogy az IQ hogyan korrelál a szülők IQ-jával, azt találták, hogy általában inkább az anyáéval korrelál, azaz az IQ értéke átlagosan közelebb volt az anyáéhoz, mint az apáéhoz.

Ebből néhányan azt a következtetést vonták le,hogy az intelligenciánkat inkább az anyánktól örököljük.

Erre többféle magyarázatot is próbáltak meg adni. Az egyik ilyen magyarázat, hogy az X kromoszómán sok IQ-t befolyásoló gén található. Mivel a férfiak az X kromoszómájukat az anyjuktól kapják, így az ezen a kromoszómán található IQ-t befolyásoló géneket is. Ez igazából ott sántít, hogy becslések szerint több 1000 olyan génünk van, amelyik így vagy úgy hatással van az agyunk működésére. Nyilván ezek közül sok van az X kromoszómán is, de ez az arány nem akkora, hogy jelentősen befolyásolná az IQ öröklődését. Ráadásul a lányok nemcsak az anyjuktól, hanem az apjuktól is kapnak egy-egy X kromoszómát. 

A következő magyarázat egy 1996-ban közölt kutatás eredményeit használja fel.

Ebben apai és anyai eredetű gének hatását vizsgálták genetikailag manipulált egereken. Azt találták, hogyha az egerek több anyai gént kaptak, akkor nagyobb fejük és agyuk, és kisebb testük lett, míg a több apai gén kisebb agyat és nagyobb testet eredményezett. Ráadásul az eredményeket egyesek úgy is értelmezték, hogy nem találtak apai géneket az agykéregben, ahol az emberi kognitív funkciók egyik központja van. Azonban a vezető kutató 2013-ban elismerte, hogy az eredményeket úgy is lehet magyarázni, hogy az agykéregben azok a sejtek, ahol az apai gének voltak túlsúlyban egyszerűen nem szaporodtak megfelelően, elpusztultak mire az agykéreg kialakult. Illetve az eredményekből az sem következett, hogy nincsenek apai gének az agykéregben, ez utóbbi egyébként nem is lenne lehetséges. Itt kell megjegyezni azt is, hogy azok az állítások sem megalapozottak, hogy az agy limbikus rendszerében erősebben működnek az apai gének és emiatt főleg az apáinktól örököljük az érzelmeinket, ösztöneinket.

A harmadik érv az anyai öröklődés mellett az, hogy a minden sejtünkben megtalálható mitokondriumunkat (amelyek saját génekkel rendelkeznek) csaknem kizárólag az anyánktól kapjuk.

A mitokondriumok felelősek a sejtek energiaellátásáért. Mivel az agysejtek nagyon sok energiát igényelnek működésükhöz, jobb mitokondriumok jobb, a rosszabbak gyengébb agyműködést eredményezhetnek, így az anyánktól örökölt mitokondriumok döntő szerepet játszanak az intelligenciánkban. Ez utóbbi állítás alapvetően igaz lehet, de egyelőre konkrét bizonyíték nincs rá.

Nézzük kicsit azt is, hogy hogyan függnek a szülőktől a környezeti tényezők, amelyek talán még nagyobb hatással vannak az IQ-ra, mint a genetikaiak.

Először is, a kutatások kimutatták, hogy az agy fejlődésére a környezeti tényezők közül annak van a legnagyobb hatása, hogy a magzati fejlődés során az anyaméhben mennyire megfelelő minőségű és mennyiségű táplálékot kap a magzat, illetve milyen egyéb környezeti faktoroknak van kitéve? Mivel ez alapvetően az anyai táplálkozástól, illetve az őt ért környezeti tényezőktől (pl. dohányzás, fertőzés, stressz) függ, itt az anya döntő szerepe megkérdőjelezhetetlen. Ráadásul egy intelligens anya nagyobb valószínűséggel táplálkozik helyesebben és kerüli el a magzatára veszélyes környezeti ártalmakat (pl. dohányfüst, alkohol).

Szintén fontos meghatározója az intelligenciának az élet első néhány éve, azaz visszatérve a komputeres hasonlathoz, számos szoftver, program ekkor kerül rá a hardverre.

Az esetek túlnyomó többségében egy gyerek élete első éveiben sokkal több időt tölt az anyjával, mint az apjával. Feltehetőleg egy okosabb, jobb problémamegoldó képességgel rendelkező anya jobb problémamegoldó képességű gyermeket fog nevelni, ami így valóban növelheti a korrelációt az anya és a gyermek IQ-ja között.

Összefoglalva, az intelligencia kialakulása egy nagyon bonyolult, soktényezős folyamat.

Az egészen biztos, hogy rengeteg, több 1000 gén, genetikai variáció lehet hatással magának az agynak a kialakulására, működésére, így az intelligenciáéra is. Ráadásul ezek folyamatos kölcsönhatásban állnak különböző környezeti hatásokkal. Az biztosan kijelenthető, hogy nem igaz, hogy kizárólag az anyánktól örököljük az intelligenciánkat. Az eddigi kutatások alapján azt sem lehet kijelenteni (igaz teljesen kizárni sem), hogy az anyától örökölt génjeink nagyobb hatással vannak az intelligenciánkra, mint az apától kapott génjeink. Viszont, az anya terhesség alatti viselkedése és a gyermek nevelésében betöltött szerepe miatt átlagosan jelentősebb hatással lehet gyermeke intelligenciájára, mint az apa.

Prof.Dr.Szalai Csaba



(Következő cikk) »



Close
Read more:
tojas
Salmonella fertőzés gyermekkorban

A Salmonella fertőzés vagy szalmonellózis az egyik legismertebb és leggyakoribb hányással-hasmenéssel járó baktérium okozta fertőzésTovább

szoptatás2
Ártalmas jó tanácsok a szoptatással kapcsolatban I.

Kedves Édesanya! Végre megszületett a kisbabája. A megismerkedés egy új, izgalmas, intenzív szakasza kezdődik. AzTovább

Close